134890. lajstromszámú szabadalom • Tévbeszéléshez és távolbalátáshoz alkalmas átvivőrendszer

9 134890. ma szokásos módon lényegesen nagyobb, például 4200 kHz-ig terjedő' frekvenciákkal dolgozunk. Másrészt a központos felépítésű távbeszélő vezetéknek a távolbalátásnál 5 használt frekvenciasáv egész terjedelmében való kihasználása azzal járna, hogy rend­kívül nagyszámú távbeszélő csatornát kel­lene egy és ugyanazon vezetéken egybe­foglalni, úgy hogy a kábel sérülésekor egy- 10 idejűleg igen sok távbeszélő csatorna hibá­­sodnék meg. E hátrány az említett ismert rendszer gazdaságos alkalmazását kizárja. A találmány szélessávú oly átvivő rend­szer, mely magában egyesíti a két ismert 1') rendszer előnyeit, azonban azok hátrányai nélkül. A találmány értelmében távbeszélő és távolbalátó üzemhez használt átviteli rendszerben, amelynek szabályos közökben elrendezett erősítői vannak és minden l'O egyes átviteli irányban a távolbalátó és távbeszélő üzemház egymástól elkülönített központos felépítésű vezetékek tartoznak, •i távbeszélő átvitelhez alkalmazott köz­pontos vezetékek kisebb átmérőjűek, mint Jő a távolbalátáshoz alkalmazott központos vezetékek átmérői és valamennyi közpon­tos vezeték átmérője úgy van megszabva, hogy adott legnagyobb átviteli frekvenciák mellett az erősítők egymástóli távolsága 30 mindkét átvitelnél, tehát a távbeszélő és táv ’balátó átvitelnél egyenlő nagy. A találmány értelmében különösen elő­nyös, ha a távolbalátó üzemhez alkalma­zott központos felépítésű vezeték átmérője »5 és a távbeszéléshez alkalmazott központos felépítésű vezeték átmérője egymáshoz úgy aránylanak, mint 3:2. A távolbalátás­­níáí használt legnagyobb átvitt frekvencia a távbeszéléshez használt legnagyobb átvitt .10 frekvenciához előnyösen úgy viszonylik, mint a 2: 1. Hogv a legnagyobb frekven­ciáknál azonos csillapítást kapjunk a távol­balátáshoz használt legnagyobb frekven­ciák és a távbeszéléshez használt legna­­¡.5 gyobb frekvenciák értékeit célszerűen úgy választjuk meg, hogy azok egymáshoz úgy viszonylanak, mint az azokhoz tar­tozó központos felépítésű vezetékek átmé­rőinek négyzetei. Ha tehát az átmérők 50 viszonya 3 : 2, akkor a távolbalátáshoz használt legnagyobb átvitt frekvencia a távbeszéléshez használt legnagyobb átvitt frekvenciához úgy viszonylik, mint 9: 4. Ha ilyen viszonyszámokat veszünk alapul, 55 akkor vizsgálataink eredményeképpen külö­nösen kedvezően alakulnak a kábelszerke­zetek és a vezetékek frekvencia szempont­jából különösen jól használhatók. Előnyös, ha a távolbalátáshoz és a távbeszéléshez alkalmazott frekvenciatartományokat oly 60 szélesre választjuk, hogy azok egymást át­lapolják. Így például a távolbalátáshoz 600 —4200 kHz frekvenciatartományt és a távbeszéléshez 90—1900 kHz vagy 60— 2000 kHz frekvenciatartományt választunk. 65 Az egyes távbeszélő csatornákat meghatá­rozó frekvenciasávok szélességei önmagá­ban ismert módon 3 kHz vagy 4 kHz lehet­nek. Ha például a fentemlített 90—1900-ig terjedő távbeszélő frekvenciatartománnyal 70 dolgozunk, akkor abban egyenkint 3 kHz szélességű 600 távbeszélő csatornát helyez­hetünk el. Ha a frekvenciatartomány 60— 2000 kHz-ig terjed, úgy abban 480, egyen­kint 4 kHz szélességű frekvenciacsatorna 75 helyezhető el. Míg eddig szélessávú átvivőrendszerek­ben egyidejű távbeszélő és távolbalátó for­galom esetén viszonylag nagy átmérőjű központos felépítésű vezetékeket alkalmaz- 80 lak, a találmány lehetővé teszi, hogy a köz­pontos felépítésű átvivő vezetékeket lénye­gesen kisebb átmérővel szerkesszük, mert az erősítő állomásokon villamos váltókra nincs szükség és az átvitel jósága nem s.r> szenved attól, hogy az erősítő állomások valamivel rövidebb közökben vannak be­iktatva. Ha a központos felépítésű távolba­látó vezetékek külső átmérője mintegy 12 milliméter és a központos felépítésű táv-!«) beszélő vezetékek átmérője mintegy 8 milliméter, akkor négycsöves kaszkád­­eró'sítők alkalmazásakor az erősítők egy­mástóli távolsága mintegy 8—9 kilométer. A 8—9 kilométer hosszúságú erősítőmezők 95 szélessávú átvivőrendszerekben abban az esetben is célszerűen alkalmazhatók, ha a szélessávú kábel egyidejűleg terheletlen, sodrott távbeszélő kábelvezetékeket és be­iktatott erősítőket tartalmaz. Ekkor a tor- mo heletlen, sodrott távbeszélőkábelvezetékek­­ben az erősítőmező hossza a szélessávú rendszerben lévő erősítő távolságának két­szerese, háromszorosa, vagy négyszerese lehet. Ha az átvivőrendszerben még tér- H'.r> heh, sodrott távbeszélőkábelvezetékek is vannak, úgy ezeknél az erősítőket egymás­tól, önmagában ismert módon, mintegy 70 kilométer távo'ságra rendezzük el. E távol­ság a terheletlen, sodrott távbeszélőkábel- 110 vezetékek erősítőtávolságának kétszerese, háromszorosa, vagy négyszerese és a szé­lessávú rendszer erősítőtávolságának mint­egy nyolcszorosa vagy kilencszerese. A találmány néhány kiviteli alakját a 115 rajzban tüntettük fel.

Next

/
Thumbnails
Contents