134877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vitamindús készítmények előállítására, növényi anyagok, különösen a fűszerpaprika vitamintartalmának és fűszerező értékének megóvásával
134877. így héj rélkül lisztté őrölve, utólag keverjük a paprikaporba, vagy pedig a magból az olajai ismert módszerek szerint kivonjuk és csak az olajat adagoljuk egyenletesen 5 a paprikaporhoz. A szárítás olyan; pl. 50—70 C° hőfokon történik akár levegőben, akár oxigénszegény atmoszférában, pl. szénoxid vagy más közömbös hatású gázban, mint ami- 10 Íven a tisztított füstgáz, stb., hogy a vitaminoknak ne legyen alkalmuk és lehetőségük oxidálódni, illetőleg felbomlani. Abban az esetben, ha oxigénszegény atmoszférában szárítunk, két kivitel lehetséges. 15 Először száríthatunk a rendes szárítóban, de akkor az oxigénszegény gázt olyan tömegben kel! előállítonunk, hogy mikor az vízgőzzé’. telítődött, a szabadba kiereszthetjük. Ez a módszer, bár lehetséges, nagyon drága, 20 mert a füstgázt nagyon alaposan meo- kell tisztítani a portól, koromtól, kéndioxidtól és egyéb tisztátalanságoktól, palackból vett gázok pedig szintén nagyon drágák arra. hogy m3-ként néhány gramm vizet ragadjanak 25 magukkal a szárítandó növényekből. Marad tehát a gyakorlatilag kivihető második módszer. Ennek a lényege abban áll, hogy a szárítót oly módon szerkesztjük meg, hogy abba 80 külső levegő sehonnan ne juthasson be és mindig ugyanaz a szabad oxigénszegény gázmennyiség (tiszta nitrogén és széndioxid vagy tisztított füstgáz, amelyikben az oxigén túlnyomó része széndioxiddá alakult át, 35 stb.) végezze a szárítást. Ezt úgy érjük el, hogy a légmentesen zárt szárítóberendezéshez csatlakozó csőrendszerben, tehát ugyanazon készülékben végezzük a gáz fe'melegítését és lehűtését. A „kaloriferen” felmele- 40 gített gázt azután, hogy áthaladt a szárítandó növények fö'ött és közel a harmatpontig telítődött, zárt csövön elvezetjük a hűtőtérbe, ahol víztelenítjük és ismét viszszavezetve a kaloriferbe, ugyancsak zárt 45 csöveken a szárító térbe visszavisszük. A zárt csőrendszprben keringő gázmenynyiség felme'eoqtésének és lehűtésének a fokát gyakorlati értékek szabják meg. Köztudomású, hogy a gázok ned^ességfelvevő ké- 50 Ppq,?Pge a hőfokkal emelkedik (pl. 10 C°-nál 7.6 g 1 m3 gáz maximális nedvsségtartahna, 60 C°-nál 152 g, 70 C°-nál 276 g, 80 C°nál 545 cr és 90 C°-nál, több mint 1000 g), tehát a teljesen z^rt szárítókészülékben és annak 55 csőrendszerében a kalorifer és a hűtőkészülék mé'-etp't az szabja me^. hogy m>lven gvorsan akarink. vacry mi.ven p‘vorsar' IpVH valamely vitamindús növényt szárítani. Külső körülményektől függ tehát az, hogy milyen maximális magas és alacsony hő- 60 fokra kell az oxigénszegény gáztömeget felmelegíteni, illetőleg lehűteni. Egyes vitamingazdag növények darabjainak szárítsánál az oxigéntartalmú rendes levegővel végzett szárítás még gyakorlati- 65 lag lehetséges, mert a levegő nem éri a növényt túlságos nagy felületeken, tehát nem okoz teljes veszteséget a növény vitaminkészletében Ezzel szemben a paritásnál már nagy felületek érintkeznek a levegő 70 oxigénjével és nagy vitaminveszteségek állhatnak el. Ebből kifolyólag a vitamindús növényeket a porítás alatt feltétlenül oxigénszegény térben kell kezelni. Hogy képet alkothassunk magunknak a felületek nagysá- 75 gáról, megemlítjük, hogy pl. 1 dcm3 tömör anyagnak a levegővel érintkező felülete 6 dcm-, míg ha ezt az anyagot felaprítjuk egytized milliméteres nagyságú szemcsékre, akkor a levegő oxigénjével érintkező felülete 80 6000 dcm-, azaz ezerszerese az eredeti felületnek. Minthogy a vitamindús zöld növények finom aprításnál létesülő és az oxidálást megkönnyítő felület húszezerszerese is lehet annak az eredeti felületnek, melyen a S5 szárítás történt, a megszárított vitamingazdag növényeket és a fűszerpaprikát okvetlenül alacsony hőfokon és oxigénszegény gázban kell porítanunk. Itt említ ifik meg azt, hogy amikor az oxigénszegény térről beszé- no lünk, azalatt mindig szabad oxigénben lehetőleg szegény tér értendő. A ma szokásos paprikaőrlés, amely 6—8 menetben őrli finomra a megszárított pálinkát, a dörzsölés közben előálló magas hő?o- 95 kon hozza érintkezésbe a porított panrika me°növekedett felületét a levegő oxigénjéjével. tehát alkalmat ad arra, hogy az öszszes C-vitamin oxidálódhassák és az A-elővitamin is lebomolhasson. 100 Ha a zöld növény vagy paprika magas hő fokon oxigénnel érintkezik, akkor megromlik, különösen a paprikapor zamatja, színe és fénye vész el, továbbá tönkremegy a C- és az A-elővitamin is. Minthogy minden no- 105 vény őrlésénél hasonló jelenségek lépnek fel, szükségünk van olyan őrlő eljárásra, amelyik a vitamindús szárított növények és különösen a szárított paprika élvezeti értékét adó tényezőket megkíméli, nem külön- 110 ben az élettani értékeket adó vitaminokat is megóvja a bomlástól, illetőleg az oxidálódástól. Hogy az aprításnál fellénő ezen veszélyeket elkerülhessük, a kőmalmot légmentesen 115 be kell burkolnunk és közömbös gáztérben
