134875. lajstromszámú szabadalom • Izzódrótfeszítő
Í34875. i A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szabad szár hosszától függ az, hogy melyik forgás hatása érvényesül túl nyomóan. Az 1. ábra esetében a szabad 5 szár igen rövid. Itt csökkenő dróthőmérsékletnél a hajtűalakú rúgó részarányossagi síkja az óramutató járásával ellentétes értelemben fordul el, ami lefelé konvex izzódrótgörbületet eredményez. Ennek az ellen- 10 kezője következik be, íia a szabad szár a 2. ábra szerint hosszú. Ebből folyik az a találmány szerinti tanítás, hogy lennie kell a szabad szár olyan kiváltságos hosszának (3. ábra), amelynél az elfordulások kiegyen- 15 lítődnek, úgyhogy a szabad szárnak az izzódrótot hordó vége a dróthőmérséklet változásakor önmagával párhuzamosan tolódik el, tehát az izzódrót helyzetét a hőmérséklettől függetlenül megtartja. 2ü _A találmány szerint tehát olyan feszítőrúgót alkalmazunk, melynek egymással összekötött két szára van, melyek közül az egyik be van fogva, míg a másikhoz az izzódrót mereven van erősítve, emellett a 25 szárak oly elrendezésűek és méretűek, hogy végük az izzódrót hosszának változásakor aionos szöggel, azonban ellentétes értelemben fordul el. Számítás és kísérletek azt eredményez- 30 ték, hogyha olyan rugót alkalmazunk melynek egész hosszán egyenlő rugalmas tulajdonságai vannak, az izzódrótot hordó szár és a 2-nél^befogott szár hosszának viszonyát a (j/ 2—1) : 1 viszonnyal vagy 35 0.42-vel egyenlőnek kell választanunk. Ha azt kívánjuk, hogy a szálat hordó s/ár rövidebb, azaz az említett viszony kisebb legyen, úgy ezt a szárat lágyabban rúgózóan kell készíteni. Fordítottan ugyan- 40 ez érvényes, azaz, ha a szálat hordó szárat hosszabbra kívánjuk készíteni, pl. a 2. ábrának megfelelően, úgy a befogott szárat kell lágyabban rúgózóan készíteni. Ahhoz, hogy az egyik szárat lágyabban rúgózóvá tegyük, mint a másikat, pl. tö akként járhatunk el, hogy a szárak keresztmetszetét egymástól eltérően választjuk, vagy pedig a szárakat más-más anyagból készítjük, vagy pedig a szárak egyikébe menetet vagy sarkos részt építünk be. 50 Szabadalmi igénypontok: í. A fűtőáramot bevezető szervként is ható izzódrótfeszítő, a feszítőrúgóhoz mechanikailag erősített izzódróttal, azzal jellemezve, hogy a feszítőrúgónak egy- 55 mással összekötött két szára van akként, hogy e szárak közül az egyik be van fogva, a másik pedig az izzódrótot hordja, emellett e szárak oly elrendezésűek és méretűek, hogy végük az iz- 60 zódrót hosszának változásakor azonos szöggel, de ellentótes értelemben fordul el. 2. Az 1. igénypont szerinti izzódrótfeszítő foganatosítási alakja, azzal jellemezve, 65 hogy a feszítőrúgót állandó keresztmetszetű, hajtűalakú, homogén rúgó alkotja, melynél a szabad szár hossza a befogott _szár hosszához úgy aránylik, mint (\[2—1) az 1-hez. 7) 3. Az 1. igénypont szerinti izzódrótfeszítő foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a szárak egyike a másiknál lágyabb rúgózású és ennek megfelelően rövidebb, emellett a szár lágyabb voltát a 75 keresztmetszet csökkentése, erre alkalmas anyag kiválasztása, menet vagy sarok beiktatása vagy ehhez hasonló idézi elő. 1 rajzlap melléklottul. _____________________Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró._____________________ Szikra-nyomda, Budapest. V., Honvéd-utca 10. — Felelős vezető: Nedeezky László igazgató.
