134875. lajstromszámú szabadalom • Izzódrótfeszítő
Megjelent 194S. évi augusztus hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI R í R rtS A 0 SZABADALMI LEÍRÁS 134875. SZÁM. Vlí/j. OSZTÁLY. — E-5850. ALAPSZAM. Izzódrótfeszítő. Stud i en^ese 1 lsehaf t für Elektroneugérát e 111 b. II. cég, Ham burg-S telimben-ben (Németország). A bejelentés nap^a : 1912. évi december hó 5. Németországi elsőbbsége : 1941. december hó 8. Ismeretes feszítőszerkezetek alkalmazása, hogy elektroncsövek közvetlen hevítésű katódainak hosszváltoztatásait a hideg állapotról az üzemi állapotra való átmenet sori rári és fordítva, ezzel kiegyenlítsék. E szerkezetektől meg kell követelni azt, hogy az izzóhuzal a tekintetbe jövő valamennyi hőmérsékleten ne csak egyenes maradjon, hanem hogy hos'sztágulásra merőleges irányio bán se tolódjék el. Az imént jelzett feladatot V- vagy W- alakú izzókatódák esetében könnyen lehet megoldani, mert az ilyen katódákat a feszítőszerkezet a huzal fordulási helyein tá- 15 madja, tehát olyan pontokon, amelyek nem valók egyidejűleg az áram bevezetésére is. Nincs tehát szükség arra, hogy a feszítőrugó az izzódróttal villamosán jól érintkezzék. Elegendő ezért, ha olyan rugókat al- 20 kalmaznak, melynek szabad végén horgocska van, amelybe az izzódrót által alkotott hurokrészt további rögzítés mellőzésével beakasztják. Nehézségek adódnak azonban az esetben, ha a fűtőáramot a feszítő- 25 rúgón keresztül kell bevezetni, különösen tehát az ^egyszerű, egyenesvonalú, közvetlen fűtésű katódák esetében. Ekkor az izzódrótot a feszítőrúgóval össze kell hegeszteni, hogy kicsiny és meg nem változó átnő meneti ellenállást biztosítsunk, ami azzal a hátránnyal jár, hogy az összeköttetés többé már nem csuklós. Ha ugyanis az izzódrótot pl. a lemezrugó szabad végéhez derékszögben csatlakoztatjuk és a rúgó elofeszültségét akként szabjuk meg, hogy az 35 izzódrót az üzemi hőmérsékleten egyenesre- " nyújtott, úgy a hőmérséklet változásakor beálló hosszváltozás azt eredményezi, hogv az izzódrót meggörbül. Ez annál is inkább aggály°s. mert nem lehet egyszersminden- 40 korra rögzített üzemi hőmérséklettel számolni, továbbá, mert gyártási okokból a termékek közötti eltéréseket is számításba kell venni és végül, mert az üzem során, pl. visszakristályosodás miatt, állandó nyú- 45 lások is előfordulnak, minekfolytán a rúgó nullahelyzete megváltozik. Ugyanezek a zavaró jelenségek általában hajtűalakú feszítőrúgók esetében is mutatkoznak, amint ezt az 1. és 2. ábrák kapcsán 50 közelebbről meg fogjuk magyarázni. Az ábrák (1) lemezrúgót mutatnak, melynek két szára van. E szárak közül az egyik (2)-né! be van fogva, a másik szár szabad végéhez pedig a (3) izzódrót csuklózás nél- 55 kül van erősítve, pl. hegesztés révén. Ha a rugót az izzódrót irányában feszítjük, amint ezt szakadozottan jeleztük, úgy a két szár ellentétesen elforgatást végez olyan tengelyek körül, amelyek a rajz síkjára merőle- 60 gesek. Ezek az elforgások általában egymást nem egyenlítik ki, hanem az izzódrótot hordó szabad szárvégnek bizonyos eredő e’forgása marad. Ez az izzódrót végének e'forgását eredményezi, ami azt jelenti, 65 hogy az izzódrót meggörbül.
