134873. lajstromszámú szabadalom • Elnyeletéses hűtőkészülék
§ 134873. nyelető kígyócsőbe jut, és az elnyclető (20) gyűjtőedényéből a (22) hőkicserélő belső csövén át a (30) szivattyúba folyik. E szivattyú a (31) helynél a fűtőcsővel hővezető 5 módon van összekötve. Az ilyen készülékek működési módja ismeretes. A találmány értelmében külön (40) szivattyúvezetéket rendeztünk el, mely pl. a (11) forraló alsó részéből ágazik cl A (40) 10 s'zivattyúcső felül a (60) vezetékbe torkollik, mely a (17) elgőzölögtető felső részével van összekötve, azonban az elgőzölögtető egyéb helyeibe is torkolhat. A (40) szivattyúcső alsó része hasítékoS (45) hüvely révén a 15 (10) fűtőcsővel van összekötve, pl. összehegesztve. A (45) hüvely hőátvivő képessege oly csekély, illetve a hasítékok folytan oly csekélyre méretezett, hogy rendes üzem közben a fűtőcsőtől a (45) hüvelyen 20 át a (40) szivattyúcsőre átvitt meleg nem elegendő ahhoz, hogy a (40) szivattyút megindítsa. Ma azonban a (45) hüvelybe illő (46) hőátadótestet a hüvelybe süllyesztjük, oly erős' hőátvitelt kapunk, hogv a (40) Jő szivattyú is megindul. E szivattyú ekkor a forraló forró oldatát a (60) vezetékbe és a (17) elgőzölögtetőbe szivattyúzza, aminek következtében az elgőzölögtető jégkérge S.Vörsan leolvad, mivel a forraló oldatának 30 hőmérséklete -j- 130—180° között ingadozik. Ezzel a rendszabállyal tehát az elgőzölögtető különösen gyors leolvasztását érjük el. A leolvasztás befejezte után a (46) hőátadótestet a (45) hüvelyből újból eltávolít- 35 juk. A (46) hőátadótestet tetszőleges módon mozgathatjuk, akár kézzel, akár pedig termosztatberendezéssel. Különösen az utóbbi esetben a (46) hőátadótestet célszerűen ellensúllyal tehermentes'ítjük. ■H) A 2. ábra a járulékos szivattyú üzembehelyezésének további módját mutatja. A vonatkozási jelek azonos alkatrészeknél az összes ábrákon azonos’ak. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a (11) i~> forraló a (10) fűtőcsövet borító köpenyként van kialakítva. A (10) fűtőcső lefelé nyúlik és (42) hasítéka van, mely a fűtőcső hőátadását csökkenti. A (lO)'fűtőcső alsó részére, mely rendes üzemben tehát kevés 50 meleget kap, a járulékos (40) szivattyú van hegesztve, vagy azzal egyéb módon hővezetően összekötve. Ez a kiviteli mód különösen villamos' üzemnél felel meg. Normális üzem közben a villamos (41) fűtőtest a 55 rajzon szemléltetett megemelt helyzetében van, úgyhogy csupán a (30) keringtetőszivattyút és a (11) forraló belsejét fűti. A villamos fűtőtest szemléltetett helyzetében a (40) szívócső oly kevés meleget kap, hogy nem indul meg. Ha azonban a (41) fűtőtes- co tét kézzel vagy termosztatikus úton, adott esetben közbülső emelőmű és rúgó segítségével lesüllyesztjük, a (40) szivattyú is megindul és mivel a forraló alsó részével, illetőleg a folyadékhők ¡cserélő forró részé- *65 vei a rajzon nem szemléltetett módon össze van kötve, a forró oldatot az 1. ábrán szemléltetett módon az elgőzölögtetőbe szállítja. E kiviteli példánál a (41) fűtőtest lesüly-1) esztésével továbbá elérjük, hogv adott 70 esetben a forralóban a további forralás', il- j letőleg a. (30) keringtetőszivattyúban a s’zállítás megáll. A keringtetés szünetelésekor a gázkeringetés is megáll, ami az elgőzölögtető leolvasztását még jobban elősegíti. 75 Ahelyett, hogy a (41) fűtőtestet magas- 2 sági irányban eltolhatóan rendeznénk el, hosszúra nyújtott fűtőtestet több tekerccsel láthatunk el, melyek közül a felsők a forralót és a keringtetős’zivattyút fűtik és az alsó 80 a (40) szivattyút fűti. E tekercsek kézzel vagy termosztatikus úton kapcsolhatók. A 3. ábra további kiviteli példa kapcsán a készülék lényeges részeit mutatja, mimeliett a folyadéks'zintek eltolódását a járulé- 85 kos szivattyú működése közben részleteseb- ^ ben magyarázzuk. A (11) forraló és a (30) keringtetőszivattyú az 1. ábrán szemléltetett módhoz hasonlóan a (10) fűtőcSővel vannak összekötve. A (40) szivattyú külön 9u (50) fütőcsővel van hővezetőmódon össze- 35 kötve. Az (50) fűtőcsövet azonos módon ¡"üthetjük, mint a (10) fűtőcSövet, vagy pedig egyéb tetszőleges módon is. Ha a (40) szivattyút fűtjük, az előbbi példákhoz ha- 9; sonló módon, az oldatot a (60) vezetéken át az elgőzölögtetőbe szállítja. Normális üzemben a (30) szivattyú az elnyelető oldatot a I. szintre emeli, úgyhogy’az oldat a Súrlódási ellenállások leküzdése után a (36) n vezetéken át a (19) elnyeletőkígyócső felső *5 részébe áramolhat. A (30) szivattyú reakciós oszlopát Al-el, szállítási magasságát pedig Bl-vel jelöltük. A (40) Szivattyú előnyösebb szivattvúzási viszonyokkal dolgo- n zik. Mivel e szivattyú a forraló alsó részébe »0 torkol, a reakciós oszlopa All magasságú, mimellett a szállítási magasságát BlI-vcl jelöltük. Ezzel tehát a (40) szivattyú szállítási viszonya előnyösebb, mint a (30) kerín- j getőszivattyúé. Ez a körülmény azt ered- 55 ményezi, hogy a (40) szivattyú megindulásakor e szivattyú a (11) forralóból több oldatot szivattyúz ki, mint amennyit a kevésbé előnyösen dolgozó (30) keringető- \
