134869. lajstromszámú szabadalom • Géperejű jármű útnélküli terephez, különösen sivatagi géperejű jármű
2 1 :i4S<>9. hengersor legalábbis közelítően függőleges helyzetű, a két hengersor oldalról, illetőleg felülről áttekinthető és a motor kívülről jól hozzáférhető. így elsősorban a gvujtó- 5 gyertyák és az elgázos'itó, amelyek elsősorban szoktak üzemzavarokat okozni, a mótorsapka, illetőleg az oldalsó fedőbadog eltávolítása után könnyen megvizsgálhatok és szükség es'etén kicserélhetek. A motor 10 és a hajtómű — amennyiben erre szükség van — egyenként, a jármű további részeinek eltávolítása nélkül oldalt kiszerelhetők. Az üzembiztonság tovább fokozható azzal, ha léghűtéses motort alkalmazunk lő és a hűtőlevegőt, valamint adott esetben az elégéshez szükséges levegőt felülről, például a jármű tetőrészén át vezetjük a motorhoz. A felülről történő légvezetés biztosítékot nyújt arra, hogy a motorba vezetett 2(1 levegő a lehetőség Szerint pormentes. A légcsatorna ily elrendezése mellett a levegő beáramlását a menetszél okozta levegőtor' lódás, illetőleg túlnyomás is elősegíti. A motor vezetőülés mögötti elrendezess sér.ek az az előye, hogv a motorból kipuffogó gázok nem jutnak a vezetőüléshez, továbbá, hogy a vezetőülés a jármű legelő) fekvő részén rendezhető el, végül, hogy a motor a vezető szaba 1 Hátás; t nem aka- 30 dálvozza. A vezető tehát a terepnek a közvetlenül a jármű előtt fekvő részét is jól láthatja. Ez különösen a sivatagban való közlekedéskor különös jelentőségű, mert mint a tapasztalat mutatja, a vezető emel- 35 kedéseket, különösen azonban mélyedéseket vagy gödröket a sivatagban már csak akkor ismeri fel, amikor a jármű közvetlenül ezek előtt van. A motornak a jármű oldalán, a vezetőin ülés mögötti elrendezése azt az előnyt adja, hogy a jármű raklerülete nagyobb, mint az •eddig ismert járműveknél, különöse o’vanoknál. amelyeknél a móto" a vezetőülés előtt van. A vezetőfülkét határoló hátsó fa! 45 ugyanis lényegesen előbbre helyezhető és az ígv kapott felület a jármű hasznos terheléséhez ,vagy nagyobb mennyiségű tüzelőanyag felraktározásához alkalmas. Ugyanitt elhelyezhetők a sivatagi forgalom- 50 hoz szükséges1 különleges segédeszközök is. Az így megnövelt rakterűiét természetszerűen különös jelentőségű úttalan terepben megtenni kívánt hosszabb utaknál, amelyek mentén >sem a tüzelőanyag kiegészítésére, 55 sem ped'g a jármű javítására nincs mód. Az úttalan terepben való közlekedés alkalmával a jármű alváza mechanikusan különösen igénybe van véve. Erre a célra o •/ csavaró igénybevételekkel szemben merev hosszközéptartónak keretként való alkalma- <:o zása különösen kedvező. Az ilyen keret a motor oldait való elrendezését a legkevésbé gátolja. Az üzembiztonság tovább fokozható azzal, ha a jármű valamennyi kerekét nem «5 vezetett csavarrugókkal rugózzuk. Az ilyen rúgok előnye, hogy azokat nem kell kenni és külön karbantartani, mert nincsenek egymáson csúszó alkatrészeik és így súrlódás nélkül dolgoznak. Az ilyen rugózás mellett továbbá a jármű kerekeinek helyzete mindenkor könnyen simul a talaj egyenetlenségeihez. A terepjáróképesség a négykérekes megoldásnál különösen kedvező. A találmány szerinti járműnek ezen- 75 kívül még további lényeges előnyei vannak, így például a motor oly elrendezése, amelynél a kerekeket, illetőleg kardantengelyeket hajtó tengelyek a mótortengellyel szemben, például magassági irányban, cltoltan van- 80 nak elrendezve, lehetővé teszi, hogy a motor és a kardantengelvek között elrendezett hajtóművek tengelyeivel egyéb berendezési tárgyakat, például tíízoltófecskendő vízszivattyúját, vagy kötéldobot hajtsunk. Ez kü- sr. lönösen előnyös, ha a járművet csak átmenetileg alkalmazzuk a sivatagban vagy más úttalan terepben, azonban azt más célokra is használni kívánjuk. Az ilyen segédhajtómű utólag is beépíthető. 90 A rajzban a találmány egyik péidakénti kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra a találmány szerinti jármű hosszmetszete. A 2. ábra a jármű felülnézete. amely- 95 ben azonban felépítményeket és a keret haránttartóit csak vázlatosan, helyenként eredményvonallal ábrázoltuk. A 3. ábra a jármű harántmetszete, melvnek baloldali felében az 1. ábra a A—B ion vonala menti metszetet, jobboldali felében az 1. ábra C—D vonala menti metszetet tüntettük fel. A 4. és 5. ábrákban ugyanazt a járművet szemléltettük, azonban járulékos hajtó- 105 berendezésekkel, nevezetesen vízszivattyút c:s< kötéldobot hajtó eszközökkel. A 4. ábra hosszmetszet, az 5. ábra alaprajz. A jármű alváza lényegében a szekré- 110 nyes (1) hosszközéntartóból van, amelv az elülső (3) kerekek (2) tengelyei, illetőleg a hátulsó (5) kerekek (4) tengelyei fölött élűiről hátra végighalad. Az elülső és a hátsó tengelyt tükörképesen egymásközt egven- 115 lően alakítottuk ki, mimellett a hosszközép-