134838. lajstromszámú szabadalom • Járműfék berendezés
134838. 3 rekszenek eltolni. A (9) és (10) rudazat’ok e súrlódási erőket a (11) emelőre viszik át és ennek olyan forgató nyomatékot adnak, ameiy a (11) emelőt .és a (14) kart, a (13) 5 csap körül, az óramutató forgásával ellentétes irányban elforgatja, llykép a (15) csat), amely körül a (16) emelő elfordul, jobbra, vagyis az elülső végén lévő ('3b) fékpofák irányába nyomódik, a forgóalváz 1,1 hátulsó végén pedig a (3a) fékpofáktól megfelelő mértékben elhúzódik, úgy, hogy a (11) emelőre gyakorolt forgató nyomaték a (18) irányítórúdra nyomó, a (17) rúdra pedig húzó hatással van. A (IS) rúddal köz- 15 vetített nyomás a (3b) fékpofákra ugyanolyan irányban hat, mint az (5) emelővel a (3b) fékpofákra juttatott fékező erő és így növeli a (3b) fékpofáknak hatékony, a forgó alváz elülső kerekeire kifejtett" fékező erejét, a (17) irányítói úd húzóhatása viszont a (3a) fékpofákra a (4) emelőnek a (3a) fékpofákra gyakorolt iékező erejével ei'entétes irányú, így tehát a (3a) fékpofáknak hatékony fékező ereje a forgó alváz -5 hátulso kerekein csökken. fia a jármű ellenkező irányban halad, vagyis a baloldali vége lesz az elülső, akkor fékezéskor a forgató nyomaték, anit- Ivet a kerekeknek a fékpofákra kifejteit 30 súilódási erői a (11) emelőre visznek át, a (II) emelőt az óramutató forgása érteimében törekszik elforgatni, úgy, hogy a forgató nyomaték ez esetben is a (3a) fékpofáknak hatékony fékező erejét a forgó 35 alváz elülső kerekein növelni, a (3b) fékpofáknak hatékonv fékezőerejét pedig a forró alváz hátulsó kerekein megfelelően csökkenteni fogja. A 2. ábrán a (19) kocsikeretet mindin két (39) teng-e'vrúgók közvetítésével hordja. A kocsi fékje a (21) nvomóközeghengert. az egymással összekötött (22) és (23) fékhenger emelőket és a (24) és (25) főfékezőrudakat foglalja magában, amelyek i5 mindegyik fékemelőtől a kocsivégekig érnek. hogy a fékező erőt átvigyék a kocsi mindkét vé^én a kerekekkel összeműködő (26) fékpofákra A fékpofákat a magukban ismert szerkezetű (27) fékemelők a (24) és r>o (25) vonórudakkal kötik össze. A kerekek között a kocsi mindkét végén a hossztengelvének iránvában eltolható (28) rúd van. amely mindkét végével a (29) emelőkhöz van csuklósán kapcsolva, amelyek a kocsit 55 hordó rugók nyomásából származó erőket viszik át. Ez erők a (28) rúdra ellentétes értelemben hatnak és arányosak a kocsi súlyának és terhelésének mindenkori, a kocsi két végén és ezek révén a keréktengelyeken nyugvó részével. A (19) kocsikeret- <>0 hez erősített (40) rugótámasztékokban csapágyazott mindkét (29) emelő egyik karjának végéhez vannak kapcsolva a (20) hordórugók, amelyek visszaható ereje tehát a (29) emelőkre hat. A kétkarú (30) 65 emelő a (28) rúdnak körülbelül a közepén lévő (31) csapon van ágyazva és a csuklós (32) és (33) rudak révén a (22) és (23) fékemelők egy-egy végével vannak összekötve, amely utóbbiakhoz viszont a (24), 70 illetve (25) vonórudak kapcsolódnak. A (28) rúd mozgása mindkét irányban, például a (30) emelő (31) csapjának kiálló végei révén határolt, ezek a (34) hasítékokban csúsznak, amelyek egy a (19) keretre erő- 7:. sített elemen vannak kiképezve; a (28) rúd tehát csak oly távolságra tóiható el, amely gyakorlatilag kisebb, mint a fékrúdazat löket-játéka. Ilyképen a (28) rúd akadályozva van abban, hogy mindkét (24) és (25) vo- no nórudat a kocsi egyik vége felé oly távolságra húzhassa, hogy a ¡fékpofák oldott fék mellett á kocsi ellentétes végén a kerekekkel érintkezésbe jöhessenek, vagy ezekhez túlságosan közel kerüljenek. A s5 (24) illetve (25) vonórudak mindegyikének célszerűen önműködő (36) illetve (37) utánállító szerkezete van, hogy ennek hatására a fékpofák játéka a kocsi mindegvik végén egvenlő maradjon és hogy helyzetében mind !>o a két főfékemelő, a fékpofa zárásától függetlenül, változatlanul megmaradjon. A 2. ábrán feltüntetett berendezés következőkép működik: Ha az ábra szerinti baloldali (39) keréktengelyre a kocsi sít- :>5 Kának és terhelésének nagyobb része esik, mint a jobboldali keréktengelyre, pl. a rakománynak egyenlőtlen elosztásából foixóan, a (28) rúdra olyan erő hat, mely a mindkét tengelyen nyugvó teherrészek kö- 11m> zötti különbséggel arányos és amely a (28) rudat a jobboldali véghelyzetbe juttatja. A fék működtetésekor a (22) és (23) főfekemelőknek a (24) és (25) vonórudakkal összekötött végei egymással ellentétes cr- 105 telemben elmozognak és ennek folyamán a (28) rúd mindaddig a jobboldali véghelyzetben marad, amíg a fékpofák a kocsi baloldali végén nem jutottak érintkezésbe a kerekekkel. Ennek megtörténtével a (24) 110 vonórúd további jobbirányú elmozdulásával szemben növekedő ellenállás folytán a (28) rúd a (22) és (23) fékemelővégeknek a (30), (32), (33) elemekkel való kapcsolata révén arra kényszerül, hogy a fékemelők- ti5 nck egymással ellentétes folytatólagos el-
