134806. lajstromszámú szabadalom • Előresíkláskor tüzelő talpas lőfegyver
13180«. eközben csak kevéssé mozdul el. Ha ellenben a fegyver biztosítva van és elsütőszerkezete cl van reteszelve, akkor az emelő ágyának rugalmas mozgathatós'ága erő- 5 sebben érvényesül és a fegyver előresikiásakor tért enged az elsütőemelőnek, amely mármost a fegyverkilinccsel vaió csatlakozóhelye körül elfordul és így a talpütköző révén közölt vezérlést sérülés nélkül 10 kibírja. Az említett rúgóelrendezés tehát mint a találmány lényeges jellemzője, kettős feladatot teljesít. Egyfelől az elsütőemelőt nyugalmi helyzetében fogvatartja, ill. azt működése után ebbe megint vis'sza- 15 vezeti, és másfelől az elsütőszerkezetet sérüléssel szemben biztosítja olyan esetben, amikor a fegyver az előres'ikláskor el volna reteszelve. A találmány előnyös továbbképzése abban 20 áll, hogy az elsütőemelő és a vezérlő talpütköző közé forgatókart iktatunk. Az ilyen forgatókart forgatórúgó hatása és ütkó.;ő tartja az alaphelyzetben, mely az előresiklás irányát keres'ztezi. A kar ezt a helyzetét o- megtartja akkor is, amikor a talpütközőn túl előreszalad. Visszasikláskor viszont a talpütköző a kart visszatartja és átfordítja Ennek következtében a visszasikláskor a/, elsütőemelő nem váltódik ¡ki. 30 A töltényfajta változtatásakor, például ha éles töltény helyett vaktöltényt használunk. amikor is a fegyver előres’iklásának rövidebbnek kellene lennie, az az eset állhat elő, hogy a forgatókar nem szalad túl a 35 talpütközőn, hanem felhúzott elsütőemelóvel az ütközőn megáll. Minthogy azonban a fegyver az előresiklás végén az ütközőrúgó t már összeszorította, úgy az elsütőemelővel együtt mos't kevéssel visszarúgo- 40 zik. A taipütközőhöz szorított fordítókar nem vesz részt ebben a mozgásban, hanem átfordul és lehetővé teszi az elsiitőemeiö részére, hogy ez, a fegyver következő viszszas'iklása előtt, nyugalmi helyzetbe fordul- 45 jón. Ha tehát az elsütőemelőt külön forgatókarral alakítjuk ki. akkor időrabló ütközőátállítás nélkül térhetünk át az egyik töltényfajtáról a másikra és ezzel azt a követelményt teljesítjük, hogy a fegyverre kilincs csak a fegyver előrefutása közben működjék. A mellékelt rajz 1—5. ábrái a találmány szerinti els'ütőemelő példaképeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 55 1. ábra az elsütőemelő elrendezését tünteti fel a szánon, a fegyver metszetében. A 2. ábra az emelő és talpbíitvök oldalnézete. A 3. ábra metszet a 2. ábra 111—III vonalában. A (i0 4. és az 5. ábra ugyanilyen metszetek, az els'ütőemelő más és más "helyzetében. Az (a) talpbölcső (I. ábra) a rajta csúszható (b) szánt hordja, melyhez a (c) fegyver elől (cl) pajzscsapjával, hátul pedig or> nem ábrázolt csappal van megerősítve. A (b) szán (bl) furatában (d) nyomórúgó van, mely (e) vezetőszelence (el) akas'ztékához támaszkodik és (fi) csavaranyát nyom. A (d) rúgó ekként az (f2) rúgós csapot és az 70 ennek lelapított (f3) végén (2. ábra) kialakított furatba ágyazott (g) ágycsapot a fegyver felé húzza. A (g) ágycsap a húzást az ágycs'ap körül elforgatható (h) elsütőemelőre viszi át. Az emelő mozgását a fo) 7-r> szán (b3) vezetőpofái határolják. Amíg a (h) emelő az 1. ábrában feltüntetett helyzetben van, a húzást (il) és (i2) ütközőcsavarok közösen veszik fel. Ezek a csavarok eközben a (b) szán (b2) felületéhez támas'z- so kodnak. A (h) elsütőemelő alul (h2) görgős kart és ezen (h3) futógörgőt hord. A (h) emelő alsó részében kialakított, (h4) fedőlemezzel elzárt (hő) kivágásban (h6) forgatórúgó van, mely a (h2) görgős kart a <¡5 nyugalmi. helyzetben tartja, miközben a (h) emelő a (h7) ütközőhöz fekszik. Az (a) talpbölcsőn (k) tartó révén (1) bütyök van megerősítve, melynek (11, 12 és 13) vezetőfclületei vannak. 90 Az elsütőszerkezet a következőképen működik: A (b) szán előresiklásakor a (h-5) görgő az (11) (3. ábra), majd az (12) (I. ábra) felületekre fut fel. Eközben a (lí) elsütőemelő alsó karja kifelé, (h8) felsőkarja 95 pedig befelé fordul és ezzel az (m) elstiiős'zeg benyomódik a (cl) pajzscsapba. A (h) emelő forgatópontja ekkor az'(n) érintkezőhely, az (il) ütközőcsavar és a (b2) támaszíelület közt. Az (i2) ütközőcsavar leemelő- 100 dik a (b2) támaszfelületről és a (g) ágycsap a (d) rúgó ellenében kevéssel kifelé húzódik. Ha a (c) fegyver el van reteszelve, az (m) els'ütőszeget nem lehet mozgatni, aminek következtében a felső (I18) emelőkar sem 1()r, fordulhat befelé. Ekkor a (h) emelő fordulópontja a (I18) emelőkar és az (m) elsütőszeg érintőpontja, amikor i's az (il, i2) ütközőcsavarok lcemelkednek a (b2) támaszfelületről és a (g) ágycsap nagyobb darab- ||n bal húzódik kifelé. A (b) s'zán további előresiklásakor a (h3) görgő az (12) vezetőfelületről az (13) felület mentén ismét befelé gördül, amire a (h) emelő a (d) rúgó hatására visszatérhet nyugalmi helyzetébe. A nr, (b) szán visszasiklás’akor az (13) felület rö-WYOf
