134789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkeverékek kénmentesítésére

2 134789. savat, stb. alkalmas rendszabályok alkalmazásával szintén kimoshatjuk. Avégből, hogy szénisav jelenlétének esetében a szénsavval feldúsított mosóoldatokban jelentős mennyi-5 ségű csapadék pl. nátriumkarbonátcsapadék keletkezését elkerüljük, célszerű, ha a savanyú szerves vegyületeket és a bázisokat mintegy egyenértékű mennyiségben alkalmazzuk. Az egyenértékű viszonyt a mo-10 sóoldatokban azonban nem kell fenntartani, ha a kezelendő gázban szénsav nem vagy csupán csekély mennyiségben van jelen. Ekként pl. kénbidrogénnek oly gázból való kimosásánál, mely csupán viszonylag kis 15 mennyiségű szénsavat tartalmaz, a mosóoldat a szerves savakkal szemben az alkáliát fölöslegben tartalmazhatja, anélkül, hogy ekkor kiválások mutatkoznának, mivel a keletkezett reakciós termékek nagy 20 töménységben is oldódnak. Előnyös, ha különböző gyenge szerves savak, különösen eltérő savfokú savak alkáli- vagy alkáliföldfémsóinak keverékeit alkalmazzuk, mivel ezzel az elnyelési sebes-25 séget általában növeljük. Különösen előnyös, ha oly keverékeket alkalmazunk, melyeknek egyes összetevői különböző aminosavak vagy aminosavak és iminosavak pl. oly aminosavak keverékei, melyeket fehérje 30 fermentumos, savanyú vagy lúgos lebontásával állítottunk elő. Adott esetben különösen szénsav jelenlétében a nagyobb mosóhatás elérése végett előnyös lehet, ha a kimosást m,aga-35 sabb, célszerűen 90 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten foganatosítjuk. A hőmérséklet 'fokozása a szénsav hidratizáló sebességét jelentősen növeli, ami az elnyelési sebességet erősen befolyásolja. A szénsav 40 tenziója a szénsavval feldúsított mosóoldatban a hőmérséklet fokozásakor ezzel szemben csupán lassan fokozódik, és csupán a mosóoldat forrpontjának közelében növekszik nagyobb mértékben. A találmány ér-45 telmében a kénhidrogén elnyeletését magasabb nyomáson is foganatosíthatjuk. Kitűnt, hogy oly gázok tisztításánál, melyek kénhidrogén mellett még egyéb savakat, különösen szénsavat is tartalmaznak, 50 magasabb hőmérséklet alkalmazása következtében a gyenge savakat egymástól külön is kimoshatjuk. Ekként a gázból pl. először magasabb hőmérsékleten a szén-, savat moshatjuk ki, mimellett a kénhidro-55 gém a gázban marad és utóbbit ezt követő mosásban közönséges hőmérsékleten távolítjuk el. A kénhidrogént és szénsavat egymástól elkülönítve, azonban fordított sorrendben is kimoshatjuk. Ekként az első mosóban a 60 gázok nagyobb áramlási sebessége és viszonylag csekély mosókig átáramoltatása mellett először gyakorlatilag csupán a.kénhidrogént távolíthatjuk el, miközben az oldat ezzel együtt csupán csekély mennyi- 65 ségű szémsavat nyel el, míg a második mosóban magasabb hőmérsékleten a szénsavat mossuk ki. A kimosás sorrendjének változtatása a gázok kénhidrogén- és szénsavtartalmától és ezek további felhaszná- 70 lási céljától függ. Ha az említett fajtájú mosólúgokat nagy töménységben alkalmazzuk, előfordulhat, különösen szénsav jelenlétében, hogy huzamosabb állás után szilárd sók válnak le, 75 melyek üzemzavart, pl. a készülékek eldugulását okozhatják és az alkáli-, illetve alkáliföldfém kiválása következtében a mosólúg összetételét megváltoztatják. Ha az alkáli-, ill. alkáliföldfém az oldatból hiány- 80 zik, az oldat elnyeletőképessége csökken. E hátrányokat biztosan kiküszöbölhetjük, ha az elnyeletőfolyadékot egy vagy több mosótorony és egy vagy több lepárló közt és a célszerűen ezek közé iktatott hűtőkön, 85 ill. hőkicserélőkön át állandóan keringtetjük. Ekkor az oldatnak nincs elég ideje arra, hogy abból szilárd vegyületek váljanak le és amennyiben ilyenek mégis keletkeznének, azok nem képesek leüllepedtíi és a lúg 90 azokat azonnal a lepárolóba szállítja, ahol újból elbomlanak. E cél elérése végett előnyös továbbá, ha az eljárás foganatosításához az egyes berendezések között szükséges kiegyenlítő és közbülső tartányokat 95 úgy méretezzük és rendezzük el, hogy a folyadék lehetőleg mindig mozgásban maradjon. Evégből a lepárlót célszerűeri oszlopos készülékké alakítjuk ki, amelyben az előmelegített oldatot csörgedeztetjük le és íoo ezzel szemben gőzt vezetünk, miközben az oldat állandóan mozgásban marad. A mosóberendezés találmány szerinti kiviteli példáját a mellékelt rajz 1. ábrája szemlélteti. A mosóberendezés lényegileg (1) mosó- 105 ból, a mosóoldat (2) regenerálóberendezéséből, a (3) hőkicserélőből és a gáz, mosó< folyadék, víz, gőzvezetéséhez való vezetékekből, továbbá szivattyúkból, hűtőkből és a szükséges mérőeszközökből áll. 110 A tisztítandó gáz' az (1) mosótoronyba (4)-nél áramlik be és azt tisztítva (5)-nél nagyja el. A mosótornyot előnyösen kerámiai anyaggal borítottuk és töltőtestekkel