134681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és tartály növények gyorsabb csíráztatására, előnevelésére és tenyészidejük megrövidítésére

2 134681. auxint van módunkban hozzákeverni. Az ilymódon nyert termesztő tartályok telje­sen egyénileg alkalmazkodhatnak a növé­nyek és talajok különböző igényeihez, azon-5 kívül annyi előnyt jelentenek a termelés számára, hogy szélesebb körben való alkal­mazásuk ezáltal előnyösen lehetővé válik. Az ily tartály palántával vagy maggal együtt a földbe helyezve nemcsak a gyors 10 és jobb fejlődéshez szükséges tápanyago­kat juttatja a növény gyökereihez, hanem a szerves anyagok felbomlásával a gyöke­rek körül a fejlődés gyorsításához szüksé­ges védőmeleget is fejleszteni képes . 15 Akár kereskedelmi forgalombahozatal céljára, akár saját gazdasági célra állítjuk vagy állíttatjuk elő ezeket a termesztő tar­tályokat, mindenkor a talajminőség, a kli­matikus adottságok és a termeszteni ki-20 vánt növény igényeinek megfelelő szem­pontok figyelembevételével készítjük el a rendelkezésre álló helybeli nyersanyagok igénybevételével a keveréket, amelyből akár kézierővel, akár sajtológéppel állít-25 hatjuk elő a célnak megfelelő. formák fel­használásával a tartályokat. Egyugyan­azon cél elérésére többféle keverék is áil rendelkezésre és azokat alkalmazhatjuk, amelyek alapnyersanyaga leggazdaságo-30 sabban elérhető és felhasználható. Az íg\ kisajtolt tartályokat akár természetes nap­meleggel, akár mesterséges meleggel, szel­lős helyiségben néhány óra alatt ki tudjuk szárítani s a kellően megszáradt tartályok 35 elég rugalmasak ahhoz, hogy részben szál­lítóké'pesek legyenek, részben pedig a be­léjük helyezett termőföldben a magokat vagy palántákat elhelyezhessük és a szük­ség szerint vagy óvott helyen, vagy a szaj 40 hadban mindaddig előnevelhessük, amíg lehetőség nyílik arra, hogy a növényt a tartállyal együtt a szabad földbe kiültethes­sük. A tartály falai elég erősek ahhoz, hogy a palántenevelés alatt a szabad leve-45 gőn öntözhessük, viszont a föld mélyébe Felelős kiadó: dr. Sályi Szikra-nyomda, Budaptest, V., Honvéd-utca 10. juttatva felbomlik és a növény gyökérzete körül a kívánt tápláló vagy serkentő hatást érvényesítve, maradéktalanul egyesül a ter­mőfölddel. A fenti leírásból kitűnik, hogy a tartály 50 alapanyagául szolgáló keverék összeállítá­sának és alkalmazásának oly tág lehető­ségei vannak, hogy azokból csak egy pél­dát tudunk kiragadni. Ha például homokos talajban dinnyét 55 vagy paradicsomot akarunk termelni, a tar­tályt a következő keverékből készítjük: 70% poralakú tőzeg, mint alapanyag, 27% marhatrágya, 3% műtrágya, amely káli, foszfor és nitrogénből áll. Ezen anyagokat 60 egyenletesen elkeverjük, vízzel annyira fei­nedvesítjük, hogy könnyen képlékeny anyaggá váljék. Ezt 'présbe helyezzük és a présből nyersen kivett forrrtét kiszárítjuk és a szokásos módon használjuk fel dinnye- 65 vagy paradicsompalánták nevelésére, mint eddig a különböző és fáradságosabban elő­állítható gyeptéglákat. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás akár óvott helyen, akár szabai- 70 ban cslráztatott és előnevelt, majd sza­bad földbe kihelyezett növények tenyész­idejének megrövidítésére, amelyre jel­lemző az, hogy a csiráztatást és előne­velést olyan cserépszerű tartályban fo- 75 ganatosítjuk, amelynek anyaga a nö­vény táplálására, esetleg fejlődésének serkentésére alkalmas anyagokat is tar­talmaz és amely tartály a , növénnyel együtt a földbe helyezve a környező 80 föld hatása alatt felbomlik, úgy hogy. anyagát a növény saját táplálására fel­használhatja. 2. Tartály az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításához, melyre jellemző, 85 hogy a földben szétmálló falai a növény fejlődésére előnyös, tápláló és ezenfelül esetleg védő és serkentő anyagokat tar­talmaznak. István szabadalmi bíró. — Felelős vezetg: Nedeczky László igazgató-

Next

/
Thumbnails
Contents