134675. lajstromszámú szabadalom • Telefon vagy más hallgatót tartó készülék

Megjelent 1948. évi július hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134675. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — R-8549. ALAPSZÁM. Telefon- vagy más hallgatót tartó készülék. llobitsek Aladár oki. mérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1943. évi január hó 11. A ma általában használatos telefon­készülékeknél az összeépített hallgató- és beszélőkagylót az egyik kézben kell tar­tani, hogy a kagyló hallgatónyílását a fül-5 höz,' beszélőnyílását pedig a szájhoz tart­suk. A kagylónak ilyen módon való tartása az egyik kezet mindig lefoglalja, ami a te­lefonálással esetleg egyidőben szükséges írásnál kényelmetlen. Sok esetben azonban ..10 nemcsak kívánatos, de szükséges is, hogy *a távbeszélő mindkét keze a beszélgetés ideje alatt is szabad legyen. Vannak ugyan megoldások, amelyek a, kagyló tartását feleslegessé teszik, egyik 15 esetben például azzal a megoldással, hogy a kagylót a fejre illesztett tartóval tartják, más esetben pedig úgy, hogy a telefon hangját egy hangszóró továbbítja, mely összeépítve egy beszélőkészülékkel, feles-20 legessé teszi a készülék kézben tartását. Ezen megoldásokat az általánosan forga­lomban szokásos távbeszélőknél nem alkal­mazzák. A fejre felfekvő hallgató alkalma­zása már súlyánál fogva is kellemetlen, be-25 szélgetés után az asztali telefonkészülékre való visszahelyezése körülményes lenne, ezért úgyszólván kizárólag csak ott hasz­nálják, ahol a készülék megszakítás nélkül folytonosan használatban van, mint például 30 a telefonközponti készülékeket kiszolgáló1 személyzetnél. A hangszórós készüléket már költséges kivitele miatt is, de azért is, mert könnyen lehallgatható, csak nagyon ritkán használják. Jelen találmány tárgya egy tartókészü- 35 lék, mely lehetővé teszi, hogy a hallgató- és beszélőkagylót a fülhöz és szájhoz tartsuk anélkül, hogy az egyik vagy másik kezün­ket a telefonbeszélgetés alkalmával lefog­lalja, vagy egy testrészünkre, például fe- 40 jünkre támaszkodva, vagy erősítve, illesz­kedjen a fülhöz vagy szájhoz. Amint az 1. sz. ábra mutatja, a talál­mány tárgyát képező tartókészüléket vagy úgy alkalmazzuk, hogy mint az ábra bal- 45 oldali képe feltünteti, a készülék egy az asz­talra erősített sínen mozog, vagy amint a jobboldali kép mutatja, nehezített talpú áll­ként kiképezve bárhová állítható. Más lehe­tőségek is elképzelhetők, például az, hogy 50 a készülék egy a falról kinyúló tartóval van összeépítve. A találmány tárgyát képező tartókészü­lék az (a) karból és a (b) fogókészülékből áll. E kettő összeszerelten támaszkodik a 55 (c) sínre, vagy (d) talpra, vagy amint fent megemlítettük, egy a faltól kinyúló karra. A tartókészülék (a) karja úgy van kiké­pezve, hogy több irányban való forgatha­tósága lehetővé teszi a (b) fogókészülék eo beállítását, a kagylónak a fülhöz, illetve a szájhoz való illesztése céljából. Példaképem megoldását mutatja a 2. ábra, melynél az (a) kar süllyeszthető és forgatható, továbbá a 4. ábra többtengelyű és az 5. ábra bár- 65 mely irányban beállítható hajlékonyten­gelyű (j) karral. A (b) fogókészülék vagy

Next

/
Thumbnails
Contents