134607. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet lemezváltós gramofonokhoz

134607. 5 .ahelyett, hogy .a (14) hajtórúd (88) sarkával kapcsolódnék, hátratolódik. Ha ilyen eset­ben a (10) tengely a lemeztányér tengelyé­vel szinkrón forog, vagy pedig a hangle-5 mez befejező barázdája a lemezzel' kon­centrikus körben végződik, akkor a kapcso­lódás1 később sem történhetik meg és így a (34) fogaskerék sem kapcso'ódbatik a (14) hajtórúddal. Ennek kikerülésére a (14) 10 hajtórúdra az 5. ábra szerint ellenütemű (91) lemezt szerelhetünk (90) csap körül el­forgathatóan, -amely .lemeznek a (18) csa­pot befogadó ferde (94) hasítéka és- a (14) hajtórúd (88) sarkának megfelelő (93) 15 sarka van. Ennek következétben a (91) 'le­mez .akként fog a (14) hajtórúdhoz képest lengeni, hogy (93) sarka a (88) sarok hátra­húzott helyzetében előre, a (88) sarok előre­. tolit helyzetéiben pedig hátra tolódik, úgy 20 hogy a (70) beiktatókarbn ennek (84 csúcsa , fölött fekvő és p. o. a beiktatókar on vele párhuzamosan alkalmazott lemezdarabon kialakított (95) kiugrással kapcsolódhat. Részben >a (14) hajtórúd ide-oda járó 25 mozgása, részben a (74) csapnak a (76) hasitokban, való játéka és e hasíték ferde iránya folytán ez a kapcsolódás biztosítva van és az átcsapódó (20) karnak a (22) csap körül a 2. ábrán szaggatva rajzolt heiyze-30 tébe való visszalendülését idézi elő, egy­idejűen pedig <a hajtórúd csúcsos (32) vége a szélesebb (35) fog után következő . fog­közzel kapcsolódik. A fogaskerék most ismét forogni fog. 35 Forgásának első szakaszában a (40) csap nem kapcsolódik a görbevezetékes (42) ko­ronggal, de a fogaskerék alsó felületén ki­alakított (46) görbevezeték az U-alakú (50) rúd alsó (48) ágát lefelé nyomja és* így a 40 rúd másuk (52) iga az üreges (36) tengelyen át lefelé húzódik, minek következtében a (63) hangkar a hanglemezről felemelkedik és a (34) fogaskerék további forgása folya­mán a fogaskerék 'alsó felülete megfelelő 45 részének sima kiképzése folytán felemelve is marad. E felemelkedés bekövetkeztével a (40) csap annyira elmozgott, hogy kapcsolatba jut a görbevezetékesi (42) koronggal, ezt 50 jobbra lendíti, miközben a korong a ve­zérlőkért és vele a (63) hangkart is. magá­val viszi, úgy hqgy .a hangkar kifelé teng, míg csak,szélső helyzetébe nem kerül. Ez­után a fent leírt mozgások ismétlődnek. 55 A működés fenti leírásából kitűnik, hogy a hajtórúd azonkívül, hogy forgatja a fo­gaskereket és ezzel a bangkar lengéseit idézi elő, a (10) tengely sebességéhez mert megfelelő sebességgel, maga egyúttal1 egyik főeleme a Jje- és kiiktató szerkezetnek is, 60 amennyiben a kiiktatást a hajtórúd csú­csos (32) végének a hiányzó foghézag foly­tán kiszélesedő (35) foggal való együttmű­ködése, a beiktatást pedig a hajtórúd (86) kivágása (88) sarkának ,a (70) beiktatókar 65 (84) csúcsával való együttműködése idézi elő. A 6. ábrán vázolt kiviteli alaknál a (10) tengelyre (112) hajtókerék, pl. fogas- vagy súrlódó kerék van ékelve, amely az átcsa- 70 pódó (20) karon forgékonyan ágyazott (113) hajtókerékkel kapcsolódik. A (20) kar ez esetben a (10) tengely körül lengő szög­emelőként van kialakítva. A (113) hajtóke­rék a (112) keréktől bizonyos távolságban 75 is elrendezhető, mely esetben az utóbbival megfelelő hajtóelem, példának okáért lánc, köti össze. Az átcsapódó (20) kar a 6. ábrán a kiikta­tásának megfelelő helyzetében van, melyet 80 a helytálló (114) ütköző szab meg. Ha a (20) kar a másik szélső helyzetébe lendül, akkor a (113) hajtókerék vagy .az ezt eset­leg hajtó lánc az 1—5. ábrabeli kiviteli alak (34) fogaskerekének megfelelő (115) ve- 85 zérlőkoronggal kapcsolódik és .a (28) rúgó e kapcsolat fentartását biztosítja. A (115) vezérlő korongon (116) bütyök van lengé­kenyen ágyazva, melyet (117) rúgó rendes körülmények között a (115) korong kerü- 90 létén túlnyúló helyzetben a (118) ütköző­höz szorítva tart. Miután a korong a raj­zon feltüntetett helyzetéből majdnem egy teljes körülforgással elforgóit, a kiálló bü­työk a (113) hajdókerékbe ütközik s a (117) 95 rúgó hatása ellenében befelé lendül, míg a% (115) vezérlőkorongon rögzített (119) üt­közőbe nem ütközők, amikor a (113) hajtó­kereket magától eltolja, úgy hogy a (20) kar a kiiktatásnak megfelelő helyzetébe csa- 100 pódik át. Ennek következtében a (113) hajtókerék annyira eltávolodik a (116) bü­työktől, hogy ezt (117) rugója az ábrázolt kezdeti helyzetébe húzhatja vissza. A görbevezetékes (42) elem ebben, a ki- 105 vítéli alakban a hangkarrial közvetlenül kapcsolatos és a (38) kar (121) hasítékába nyúló (120) nyúlványa közvetítésével viszi magával a (38) kart. Ez a kar, miként az 1—5. ábrabeli kiviteli alakban, itt is súrló- no dás útján kapcsolódik a (70) beiktatókarral, melyet hosszirányú (124) hasítékába nyúló . (123) csap segítségével az átcsapódó (20) kart alkotó kétkarú emelő a másik karja-

Next

/
Thumbnails
Contents