134536. lajstromszámú szabadalom • Szárazvalazat, erősítő betonbetétekkel és eljárás ennek előállítására

2 134536. pok hosszának megfelelően lerakjuk és a betonoszlopokat egy-egy szakasz elkészítése után beléjük eresztjük. A mellékelt rajz a találmány különféle 5 kiviteli alakjait szemlélteti. < Az 1. ábra rendes, üreges alakkövet felülnézetben tüntet fel. a 2. ábra az 1. ábra II—II. vonal szerinti metszete. 10 A 3. és a 4. ábra alakköveket két ill. több üreggel, felülnézetben ábrázol. Az 5. ábra ablakkávakövet tüntet fel. A 6. ábra hornyos betonoszlop nézete. A 7. ábra ennek a betonoszlopnak felül-15 nézete. A rajzban (l)-gyel a rendes kivitelű alakkő van jelölve. Ennek a rendes kivitelnek az 1., a 3. és a 4. ábrában (2) ürege van. Az üregek szembenlévő oldalain (8.) 20 vezetőlécek vannak, melyek arra valók, hogy a (3) betonoszlopot (6. ábra) beeresztéskor vezessék és »beépítés után helyzetében biztosítsák. Ezek a vezetőlécek a találmány keretében természetesen a legkülön-2T) bözőbb módon lehetnek elrendezve, lényeges csak a betonoszlopoknak beeresztéskor va'.ó vezetése és későbbi csúszás elleni biztosítása. Homlokoldalukon az alakkövek, a hézagoknak a kövek homlokfelületén 30 való biztosítása céljából, a már ismert (7) hornyos és (6) csapos kivitelűek. A találmány másik kiviteli példáját az 5. ábra szemlélteti, mely ablakkávakövet ábrázol, mely a rajzban (ll)-gyel van jelölve. 35 Végül a 6. ábra a (3) betonoszlop (5) hornyát- szemlélteti. Az imént leírt találmány az eddig szárazfalazat előállítására ismert eljárásoktól alapjában véve abban különbözik, hogy az alkalmazandó alakkövek 40 szilárdságának kérdése háttérbe szorul. Azzal, hogy erősítő betonbetéteket alkalmazunk, lehetségessé válik az alakkövek anyagának gyengébb szilárdságát a betonbetétek nagyobb szilárdságával ill. ezeknek a fala*5 zatban való elrendezésével kiegyenlíteni. Lehetséges ennek következtében az ismertetett szárazfalazatfajtát gyakorlatilag meg nem határozott szintszámban is felhasználni. Az ismert eljárásokkal szemben még 50 az is előnye a találmánynak, hogy a betonoszlopok helyzetéinek és szilárdságán-ik változtatásával a falazat különböző terhelését engedhetjük meg úgy, hogy minden további nélkül lehetséges több szint magas-55 ságú építményt azonos falvastagsággal építeni. Ehhez nem is szükséges, többé a felmenő falazatot építés közben kívülről és belülről megtámasztani. Ez az építés költségét természetesen lényegesen csökkenti. A találmányt továbbá nem szabad össze- 60 téveszteni amaz ismert. szárazépítő eljárásokkal, melyekben az építmény teherhordó' része beton- vagy vasvázból készül. E vázas építőmódokkal szemben a találmány szerinti építésmódnak igen nagy elő- 65 nye, hogy kivitele egyszerűbb és hogy magában az építményben nehézség nélkül változtatásokat eszközölhetünk még az építés ideje alatt is. Tudott dolog és ezért csak megemlítjük, hogy a terven való változta- 70 tások keresztülvitele mindenkor a legnagyobb nehézségbe ütközik. Az ismertetett, kivitelű szárazfalazatot a következő módon állítjuk elő. Az alapköveket akként rakjuk le, hogy a tetszőleges keresztmetszetű alap- 75 kövek üregeit, minden rétegben pontosan függőlegesen, egymás fölé állítjuk. Eközben, a körülményeknek megfelelően, az üregek tengelytávolságát, előnyösen, 25, 50 vagy 75 cm-re választjuk. A betonoszlopok 80 hossza — előnyösen — 44 vagy 66 cm, ami az alapkövek rétegmagassága kétszeresének vagy háromszorosának felel meg. A betonkövek keresztmetszetének olyan lehet az alakja, hogy a falazatoldalon a hőszí- 85 getelés növelése céljából légrés marad. Az iépsítméniyek minden emletben íödémkoszorús kivitelűek, amely egyrészt a íödémtenhelésnek a falazatra átvitelére •váló és másrészt az épületet oldalirányban 1:0 merevíti azzal, hogy a betonoszlopok feje a födémkoszorúba torkol és ott horgonyozva van. Említettük már, hogy a fekvőhézagokba, a betonoszlopok közé, lemezeket helyezünk. 95 Ezek a lemezek rugalmas és húzásnak ellentálló anyagból készülnek és az a feladatuk, hogy a betonoszlopok egyenetlenségeit kiegyenlítsék és a betonoszlopról betonoszlopra való egyenletes nyomásátvitelt biz- JQO tosítsák. A keresztülvitt kísérletek azt igazolták, hogy e célra oly hézaglemezek a legjobbak, melyek a szokásos, az önsúlynak megfelelő színterhelésnél már annyira össze vannak ^5 nyomva, hogy a terhelésnek további hasznos terheléssel való növelésekor, tovább már nem nyomódnak lényegesen össze. Kitűnt, hogy e célra külön előállított, bitumenes kb. 4 mm vastag nemezpapíros e no követelményeknek megfelel. A kísérletek azt igazolták, hogy a beton-, betétek alkalmazásával a falazatanyag nyomószilárdsága lényegesen növekszik.