134485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek megjelenésének alakítására

Meg-jelent 1948. évi június hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134485. SZÁM. XlV/b. OSZTÁLY. — B-15303. ALAPSZÁM. Eljárás szövetek megjelenésének alakítására. Dr. Bener Christian vegyész Chur (Svájc). A bejelentés napja: 1941. évi december hó 20. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján.) Erősen hullámos, krepp-kloké elnevezés alatt ismeretes kreppszeru szöveteket úgy állítanak elő, hogy a kreppszeru szövési módja és kreppfonaltartalma folytán zsugo-5 rítható alapszövetre sima, nem zsugorodó felső szövetet erősítenek meg helyenként, azután pedig az alsó szövetet zsugorítják, miáltal a felső szövet is kreppszerűen bodrosodik. Áttetszővé tett vagy pergamentált 10 felső szöveteket is már helyenként kapcsoltak duzzasztószerek alkalmazása folytán zsugorodó alsó szövettel, úgyhogy az alsó szövet vegyi zsugorításával krepp-képződés jön létre a felső szöveten is. 15 Az előbbi eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a klokészövet nem stabil, mert a kreppalzat viseléskor nyúlik és elhúzódik. Az utóbbi eljárás ugyan jő eredményt ad, azonban csak a felső szövet pergamentáló és 20 áttetszősítő előkezelésével valósítható meg, miért is nem használható általánosan, különösen sűrűbb felsőszövetekkel és ott, ahol lágy kivitelt kívánnak. Kitűnt mármost, hogy lágy, tehát nem áttetsző, nem nyúló és el-25 nemhúzódó kreppelt kettős szöveteket készíthetünk, ha zsugorítható alsó szövetre főképpen duzzadásállóvá tett, azonban nem keményített pamut felső szövetet erősítünk meg helyenként és azután a kettős szövetet 30 alkálival vagy savval kezeljük, miáltal az alsó szövet zsugorodik és a felső szövet kreppelődik. A találmány szerint a felső szövetet ragasztóanyag, hímzés, varrás avagy más kapcsolómódszer révén pl. fülecsek, kapcsok köz- 35 vetítésével kötjük össze helyenként az alsó szövettel. A ragasztást film-, rulló-, festékszóró-, sík- vagy reliefnyomtatással végezhetjük. A kezelés, mellyel a felső szövetet duzza- ÍO dásállóvá tehetjük, úgy, hogy lágyságát megtartsa, pl. részben kondenzált műgyantatermékekkel történhetik, amelyeknek kondenzációját a roston vagy a rostban fejezzük be, vagy pedig a sztenozász néven ismert, a rost 45 cellulózájára ható aldehides kezeléssel, avagy felületi észter- vagy éterképzéssel. Ezt a három kezelési módot egymással, pl. az étervagy eszterképzést a műgyanta- vagy aldehidkezeléssel avagy pedig a műgyantakeze- 50 lést az aldehidkezeléssel kombinálhatjuk. A felső szövet duzzadásállóságát kaucsuktelítéssel is elérhetjük egyedül vagy a fenti eljárásokkal kombinálva. Kaucsuktelítést természetes vagy mesterséges, illetve szinteti- 55 kus kaucsukoldatokkal vagy emulziókkal (kaucsuktej) vagy pedig ezen anyagokat az előbbi eljárásokkal kapcsolatban adalékként használhatjuk. Műgyanta gyanánt a karbamid-, szulfin-, 60 vagy tiokarbamidgyantáknak még oldható előkondenzációs fokozatai, savanyú vagy alkalikus katalizátorokkal vagy ezen katalizátorok keverékeivel kapcsolatban hí^ználha-