134435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összekarcolt fényképészeti filmek kijavítására

Megjelent 1948. évi május hó 15-ón. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134435. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. — R-8374. ALAPSZÁM. Eljárás összekarcolt fényképészeti filmek kijavítására. Recono Kommanditgesellschaft Stock & Co. cég, Berlint, A bejelentés napja: 1942. évi március hó 7. A találmány eljárás hátoldalukon összekarcolt, ú. n. „esős" fényképészeti filmek kijavítására. Egy korábbi javaslat szerint az ilyen esős filmek hibáinak eltüntetésére. 5 először annak felületét megduzzasztották, vagy részben folyóssá tették, majd ezt követően kolloidréteget vittek fel a duzzasztott, vagy elfolyósított felületre. Azt találtuk, hogy nem szükséges az említeti két 10 eljárást időben elkülönítve, vagyis egymásután alkalmazni, hanem sokkal egyszerűbben úgy járhatunk el, hogy a folyósító oldatot és a rétegképző oldatot egyidejűen alkalmazzuk. Ezzel kevesebb a kezelési 15 munka, mert egy munkamenetet megtaka. rítunk. Az így kezelt film azonban, főleg vetítési célra, azonnal nem használható, mert felülete túl lágy s ezért az erőművi beha-20 tásokat nem állja. Hogy a filmet olyan gyorsan használhatóvá tegyük, amint azt a • filmipar üzeme megköveteli, a találmány s'zerint úgy járhatunk el, hogy aí előzőkóén ismertetett munkamenetben előállított 25 felületi rétegben levő lágyítószert felületileg, például elgőzölögtetéssel eltávolítjuk. E célra klórszénhidrogének, pl. triklóí etilén, széntetraklorid vagy efféle anyagok elegye használható. Ügy is eljárhatunk, hogy a 30 felületi rétegre keményítőszert engedünk hatni. Az utókezelés továbbá lúgos vagy savanyú folyadékok vagy ezek nedves gőzei segélyével is' fenntartható, amikoris a felületi rétegben levő lágyítószer hidrolizálódik és a lágyantartó tulajdonságát el- 35 veszti. E célra például arnóniák, nátriumetilát, metilát, vagy szerves lúgok, pl. piridin, aminők hígított ásványi savak, pl. vizes salétromsav és effélék alkalmasak. Ha visteont az utókezelést el ,. akarjuk kerülni, 4?) akkor a találmány szerint úgy járhatunk el, hogy a íolyósítószerből és a rétegképző oldatból álló kezelő folyadékot higroszkópos szerrel kombináljuk. Az elegy . felvitele után a higroszkópos szer hatására 45 az újonnan alakuló réteg felületére nedvesség csapódik le s ez a rétegképző anyagokat kicsapó hatása folytán keményítőén hat a felületre. Ilyen higroszkópos szernek bizonyul a metilalkohol vagy egyéb 100°- 50 nái alacsonyabb forráspontú higroszkópos folyadék, vagy ammóniumacetát, benzoísz'.ilfosav vagy ennek sói és effélék. És végül az utóbb ismertetett módszer keretében egy illékony és egy nehezebben illó oldó-'55 szer kombinálva használható és ehhez az elegyhez egy nehezen illó kicsapószt-r adható. Ilyen oldat pl. kb. egyenlő súlyrész acetonból, etilénklórhidriinből és tohiolból állhat. Ebben az elegyben például 2—-3% 60 acetileellulózát oldunk. Az illékony oldószer (pi. az aceton) elpárolgása után a kicsapószer (pl. a toluol) nem tud közvetlenül hatni, mert a még jelen levő nehezebbén illó oldószert (etilénklórhidrint) az újonnan 65 keletkező réteg adszorptive fogva i ártja,