134425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulasúlyú polimer amidok és észteramidok előállítására

Megjelent 1948. évi május hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRŐSÍS SZABADALMI LEÍRÁS 134425. SZÁM. IV/h/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. — F-10094. ALAPSZÁM. Eljárás nagymolekulasúlyú polimer amidok és ószteramidok előállítására. I. G. Farbeíiindus trie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi november hó 11. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hóH Ügy találtuk, hogy újszerű, nagy molekulasúlyú polimer amidokhoz és ész­teramidokhoz juthatunk, ha többértékű az­laktonokat (5-oxazolonokat) oly szerves 5 anyagokkal, illetve ilyenek keverékével hozzuk reakcióba, melyek a molekulában acilgyökökkel könnyen helyettesíthető leg­alább két hidrogénatomot tartalmaznak. Ezek a hidrogénatomok a mindenkori össze­lő tevő molekulájában azonosan vagy eltérően lehetnek kötve pl. hidroxil-, szulfhidril-, aminocsoportok vagy monohelyettesített arminocsoportok alakjában. A reakció aminoknál különösen gyorsan és magától 15 megy végbe. A hidroxilvegyületek lassab­ban reagálnak, úgyhogy adott esetben az addicionálás gyorsítása végett csekély mennyiségű katalizátor jelenléte célszerű lehet. 20 A találmány szerinti eljáráshoz szüksé­ges többértékű azlaktonokat a szakiroda­lom eddig úgy látszik nem ismertette. Ezek a vegyületek az egyértékű azlaktonok előállításához ismert munkamódokkal azo-25 nos módon könnyen előállíthatók, például akként, hogy x - aminokarbonsavakat, mint a - aminopropionsavat vagy a- aminoizo­vajsavat többértékű karbonsavak, például glutársav, ß-metiladipinsav, szebacinsav, 30 ct.«.- dimetil -szebacinsav, fumársav, y­-tiodivajsav, oxa-divajsav, izoftálsav, tereftálsav, p-fenilén-yy-divajsav vagy a benzol-1—3. 5-trikarbonsav halogenid­jeivel acMezünk és a keletkezett többértékű acilaminosavakat vizet elvonó szerekkel, 35 mint ecetsavanhidriddel, vagy tionilklorid­dal kezeljük, miközben az elsőnek említett esetben célszerűen a keletkezett ecetsavat oly gyorsan amint lehetséges, például fo­lyamatos ledesztillálással magasabb forr- 40 pontú közömbös oldószer, mint xilol vagy klórbenzol jelenlétében eltávolítjuk. A gyű­rűt záró szokásos szerek helyett, amint megállapítottuk, foszgént is alkalmazhatunk, tercier aminők, például piridin jelenlétében, 15 továbbá borecetsavanhidridet és szilicium­tetrakloridot is. A reakciók igen simán mennek végbe oly acilezett aminokarbon­savakkal, melyeknek at-szénatomjait két alkilgyök helyettesíti. Ebben az esetben az 50 anhidridezéshez már egyszerű hevítés ele­gendő, adott esetben csökkentett nyomás alatt és célszerűen vizet azeotroposan eltá­volító szer jelenlétében. Ez különösen érvé­nyes oly acilaminosavaknál, melyek aromás 55 di- vagy polikarbonsavak gyökét tartal­mazzák. Oly azlaktonok, melyek az a-helyzetben metiléncsoportot tartalmaznak, bomlé­konyságuk miatt a találmány szerinti eljá- go ráshoz gyakorlatilag nem jönnek tekin- , tétbe. Ciklusos anhidridek képzésére hajlamos di- vagy polikarbonsavak az azlaktonok előállításához kevésbbé vagy nem alkalma- m sak. A legelőnyösebb diazlaktonok általá­nos képlete a következő;

Next

/
Thumbnails
Contents