134421. lajstromszámú szabadalom • Öntőeljárás tömörülésre hajlamos ötvözetekhez

Megjelent 1948 évi. május hó 15-én. JTAÖYAR SZABADALMI BÍEÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 134431. SZÁM. XVI/g. OSZTÁLY. — D-5636. ALAPSZÁM. Öntőeljárás tömörülésre hajlamos ötvözetekhez. Dürener Metallwerke Aktiengesellschaft, Berlin-Borsigwalde. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 15. Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 15. Egyes ötvözetek, különösen réztartalmú alumíniumötvözetek öntésekor kellemetlen jelenség a tömörülés okozta gyöngyök vagy tűk Keletkezése, amelyek az öntvények fe-5 lületéből kiállanak. Ezek a gyöngyök az ön­tött tömb Tninőségét károsan befolyásolják, mert e gyöngyök az ötvözet egyes összete­vőiben rendszerint nagy mértékben feldú­sulnak^ 'pl. alumínium-, réz-, 'magnézium-10 ötvözeteknél lényegesen több rezet tartal­maznak, mint amennyi az öntvény százalé­kos réztartalmának megfelel. Ezért az ilyen tömböknek hengerléssel, lemezeléssel, vagy más módon való további megmunká­ló lása rendszerint csak időtrabló és költséges közbenső megmunkálás után lehetséges, mely közbenső megmunkálás abban van, hogy az öntött tömbök felületét a tömörü­lés okozta gyöngyöktől esztergályozással, 20 gyalulással, marással vagy más módon mechanikusan megszabadítják. E tömörülés okozta gyöngyök keletkezé­sét már különféle eszközökkel igyekeztek meggátolni, vagy legalábbis csökkenteni. 25 E végből az öntés feltételeit, pl. a lehűlés és a megdermedés sebességét, az öntés hő­fokát, az öntőformák anyagát már külön­féle módokon megváltoztatták anélkül azonban, hogy ezekkel az intézkedésekkel 30 a kívánt célt sikerült volna "elérni. A találmány módot ad arra, hogy tömö­rülés okozta gyöngyöknek a tömb felületé­ből a tömörülésre hajlarnös ötvözetek, kü­lönösen réztartalmú alumíniumötvözetek öntésekor való kilépését egyszerű módon ;S5 megakadályozzuk. E végből a találmány értelmében ezeket az ötvözeteket szénhidrogén vegyületek és víz egyidejű jelenlétében öntjük. Az eljárás közelebbi magyarázata vé- n) gett az alábbiakban tömböknek, lemezek­nek és hasonló félgyártmányoknak kokil­lákban való öntését ismertetjük. E végből a találmány értelmében például úgy járunk el, hogy az öntőforma belső falaira vékony 45 rétegben szénhidrogénvegyülcteket viszünk fel. Rendszerint elegendő, ha a forma fa­lát ilyen anyaggal egyszerűen bedörzsöl­jük, miközben a falakra a vegyület ele­gendő mennyisége tapad és a falat egyen- 50 letes vékony rétegben borítja. Erre a ré­tegre finoman elosztott állapotban vizet viszünk fel, pl. vizet porlasztunk, vagy az öntőformába vízgőzt vezetünk, amely a forma hideg vagy hűtött falán lecsapódik 55 és második bevonó réteget alkot. Eljárha­tunk úgy is, hogy a falra először vízréte­get, vagy pedig egyszerre vizet és szénhid­rogén vegyületet viszünk fel. Az így előkészített öntőformába az omle- «o déket a szokásos módon öntjük. Eljár­hatunk úgy is, hogy az egyik vagy mind­két réteget öntés közben visszük az öntő­forma falaira még pedig úgy, hogy ez a két réteg az öntőforma falát a formába eö öntött, ömledék szintje fölött mindig ejőre

Next

/
Thumbnails
Contents