134397. lajstromszámú szabadalom • Nagy hordképességű sarú

Megjelent 1948. évi május hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSlG SZABADALMI LEÍRÁS 134397. SZÁM. VIII/j. OSZTÁLY. — H-11515. ALAPSZÁM. Nagy hordképességű saru. Hilg-ers A. G., Rheinbrohl. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 26. Németországi elsőbbsége: 1941. évi május hó 29, Tartószerkezetek, különösen hidak saruinál, általában, oly ágyazótesteket használnak, melyek vonal mentén vagy pontban érintkeznek. Ez ágyazótesteket a Hertz-5 féle képletek,szerint számítják és alakítják ki. Az érintkező helyen megengedett, legnagyobb igénybevétel; az úgynevezett Hertz-nyomás a Brinell-keménységtől függ. Ebből a szempontból az a tétel érvényes, 10 hogy a megengedett Hertz-nyomás, vonal mentén érintkezés esetében, a Brinellkeménység második hatványa, pontérintkezés esetében pedig a Brinell-keménység harmadik hatványa szerint növekszik. Ha 16 meggondoljuk, hogy a sarukhoz eddig használt anyag mintegy 150(kg)mm2

Brinellkeménységü öntött-, kovácsolt- vagy egyéb : acél volt és ezzel szemben a nemes- vagy különleges acélnak 600—700 kg/mm* 20 Brinell-keménysége van, minden további nélkül világos, hogy ha az eddigi acélok helyett nemes acélt alkalmazunk, a hordképességet nagy mértékben növelhetjük illetőleg a szóbanlévő ágyazótestek mére-25 teit jelentősen csökkenthetjük. Technikailag rendkívül nehéz azonban nagy Brinellkeménységü nemesacélból nagyméretű görgőket vagy gömböket előállítani. Ezenkívül az ilyen nagyméretű, nemesacél gör-30 gők és nemesacél ágyazótestek oly drágák, hogy alkalmazásuk alig jöhet tekintetbe. A találmány értelmében ugyanezt a célt elérhetjük, ha a nemesacélt csupán a vonalmenti vagy pontérintkezés körzetében al-35 kalmazzuk és az ágyazótestet egyébként az eddig szokásos acélból készítjük. Vonalmenti érintkezés esetében, mindkét oldalon, nemesacél szalagokat és pontérlntkezés esetében, mindkét oldalon, célszerűen, kerek nemesacél lapokat alkalmazunk. A ne- *o mesacél szalagokat vagy lapokat, az ágyazótestbe ágyazhatjuk vagy az ágyazótesteken ez utóbbiakba ágyazott orrokkal rögzíthetjük. Görgőtesteknél, vonatmentí érintkezés esetében, a külső felület henge- 45 res, pontérintkezés esetében pedig kúpalakú. A belső felület a külső felülettel párhuzamos vagy sík, vagy egyéb alakú is lehet. §ík érintkezési felületű ágyazótesteknél, vonalmenti érintkezés esetében, a ne- 50 mesacél szalagokat, célszerűen, derékszögű keresztmetszettel alakítjuk ki, mlmellett pontérintkezés esetében a kerek lapoknak, célszerűen, szintén derékszögű keresztmetszetük van. Ha e sávok vagy &s lapok igen közel feküsznek egymáshoz, ami különösen nagy játék esetében fordul elő, helyettük átmenő nemesacél lapokat alkalmazhatunk, melyeknek nagy, összefüggő, sík érintkezőfelületük van. A jó 60 nyomáselosztás biztosítása végett a nemesacélból készült szalagok vagy lapok és az ezekhez csatlakozó ágyazótestek közé vékony, lágyfém lapokat rendezhetünk el. Egyes esetekben a nemesacélból készült 6» szalagok vagy lapok helyett az érintkezés körzetében az ágyazótest felületét megfelelő mélységig és megfelelő Brinell-keménységig keményíthetjük. A találmánynak különösen görgős ágya- 70