134341. lajstromszámú szabadalom • Kalorikus turbina elsősorban gázturbina
* 134341. koszorúban beállíthatókká kell tenni. További előnyös szempontként az elállítást koszorúról-koszorúra viszonylagosan oly mértékűvé kell tenni, és, amennyiben a la-5 pátok nem minden álló lapátkoszorúban elállíthatok, az elállítható lapátkoszorúkat a többi koszorú közt úgy kell elosztani, hogy a fokonkénti nyomáseséseloszlásban szabályozás közben se adódjanak a hatásfok 10 tekintetében a most kifejtett okból megengedhetetlen változások. Ilymódon az eddigieknél lényegesen jobb hatásfokkal szabályozható turbinát nyerhetünk, melynél a nem nagyon számottevő egyszeri szerke-15 zeti többletköltséget az üzem gazdaságossága, valamint a szabályozás könnyedsége s a legkülönbözőbb igények kielégítéséhez való alkalmassága előnyösen kiegyenlíti. A csatolt rajzok 1., 3. és 4. ábráin a ta-20 íálmánynak példaképpen gázturbinákon való alkalmazása van vázlatosan feltüntetve, s a 2. ábrán ily találmány szerinti beállítható lapátokkal ellátott gázturbina lapátkoszorúinak síkbafejtett rajza látható. 25 Az 1. ábra szerinti gázturbinaberendezés az (1) forgó kompresszorból s az ezt hajtó (2) gázturbinából áll, mely utóbbi a kompresszor hajtásán kívül hasznos munkát is végez. Az (1) kompresszor által szállított 30 és kellő végnyomásra sűrített friss munkaközeg (nyílt munkai<örfolyam esetén levegő) a berendezésnek nem elengedhetetlen tartozékát képező (3) ellenáramú hőkicserélő nagynyomású munkaterén s az 85 ezután kapcsolt (4) tüzelőtéren át jut a gázturbinába, melyben teljesen leexpandál, majd a (3) hőkicserélő kisnyomású munkaterén való átáramlás után a munkakörfolyam alsó nyomáshatárán álló térbe 40 (nyílt munkakörfolyam esetén a szabadba) lép ki. A hőkicserélőben a leexpandált munkaközeg még hasznosítható melegtartalmát ismert módon a sűrített friss munkaközegnek adja át, mely ezután a (4) tü-45 zelőtérben tüzelőanyag elégetése álta! nyert hőmennyiséggel tovább hevítve, tehát munkavégzésre alkalmas hőmennyiség felvétele után áramlik a gázturbinához. Ez utóbbiban bizonyos, esetleg az összes álló 50 lapátkoszorúk lapátjainak célnak megfelelő elállítása példaképpen egy, a turbina házöntvénye és burkolata közt tengelyirányban eltolható állítóhüvellyel történhetik, melynek gyűrűhornyaiba az elállítható la-55 pátok forgáscsapjaira szerelt forgattyúkarok végei nyúlnak, s melynek az Lábra szerinti nézetrajzban csupán az (m) vagy (n) nyíliránybari eltolható (5) elállítórúdja van feltüntetve. Ez az állítórúd az elállítás önműködő kivitele céljából — esetleg szervo- 60 motor, s vagy relé és szervomotor közvetítésével — a turbina üzemállapotának vala.mely megváltozó tényezőjére (pl. nyomására vagy fordulatszámára) reagáló szervvel (tehát nyomásmérővel, vagy fordulat- 65 számszabályozóva!) hozható működési kapcsolatba, célszerűen azonban — esetleg szintén szervomotoron át — kézileg is működtethető. Ha az e berendezésen átáramló munka- 70 közegmennyiségnek az üzemállapot változása következtében valamely okból, pl. azért, hogy a fordulatszám változó terhelés esetén is közel állandó maradhasson, meg kell változnia, úgy ezt a találmány 75 szerint e fentiek értelmében az álló lapátok támadási szögének megváltoztatásával eszközöljük, amely célra az álló lapátok lapátbeállítási szögét változtatjuk. A 2. ábra szerint, amelyen két (u) sebességgel forgó 80 lapátkoszorú közt egy álló la'pátkoszorú van feltüntetve, a lapátbeállítási szög alatt azt az a szöget értjük, melyet a lapátkoszorúba való belépésnél, a lapátprofil nyomott oldalán, a profil (g—g) alapvonala és 85 a kerületi irány zár be, mimellett a profil alapvonala, mint a lapátkeresztmetszet belépési oldal felőli legömbölyítési köréhez s kilépési oldal felőli végéhez, esetleg az ez utóbbi helyen is legömbölyített 'profilvég 90 legömbölyítési köréhez húzott egyenes definiálható, s a nyomott lapátoldal felől homorú lapátkeresztmetszet esetében az adódó csekély különbség folytán egyszerűen a keresztmetszet nyomott oldalához fektetett 95 egyenessel egyezőnek vehető. E lapátbeállítási szög csökkentése a támadási szög (s ezzel egyúttal az átáramlási ellenállás) megnövekedése miatt az átáramló munkaközegmennyiség csökkenését, növelése vi- íoi szont a munkaközegmennyiség növekedését eredményezi; ilymódon tehát a szabályozás, amennyiben ez a munkaközegmennyiség most jelzett módon való megváltoztatására irányul, a szabályozandó 10E mennyiségre való közvetlen visszahatás mellett egyszerűen és hatásosan, a hatásfok számottevőbb befolyásolása nélkül végezhető. Magától értetődik, hogy a lapátbeáliítás ii( a fentebb vázlatosan ismertetett lapátelállító szerkezeten kívül még számos másféle megoldású, szintén kézileg vagy önműködően működtetett szerkezettel is eszközölhető. Az ilymódon létesített szabá- IIJ lyozás a mondottak értelmében termesze-