134305. lajstromszámú szabadalom • Tojásvizsgáló készülék

2 134305. van ellátva és kifelé a becsavart vagy felcsavart (4) fedővel zárható. E talpaizatlban eltolhatóam, die asz. alant ismertetendő módon, kiesés etilen biztosítottan, a közspső (5) ház-5 rész nyaka van elhelyezve, az (5) róazire padig a íámpalház elülső (6) része van felhúzva vagy pedig (7) csavarmenet segítségével felcsavarva. A (6) résznek elől (8) nyílása, van, méiyben a középső (9) nyílással ellátott, ru-10 galimas, például műanyagból vagy más anyagból álló (10) támasztólemeiz: van elhelyezve. E lemezt például a (6) rész toslső (11) csavarmenetébe csavart (12) gyűrű vagy pedig a nagyemelfcedéisű, sajtolt mlene-15 teivel a (6) részbe csavart (13) fényvisszaverőfelület, vagy pedig mais szerv, például rögzítőgyűrű tarthatja. A rugalimas (8) támasz tólemez, célszerűen, az alaphelyzetet jelző (14) nyíllal és ehhez 20 képest harántirányban haladó (15, 16, 17) vonalakkal van ellátva, mely utóbbiak esetleg szám- vagy betűjelzéseiket, mint például (I, II, a, b) stb. hordhatnak. A vizsgálókészülék 'gyengeáramú vagy 25 erősáramú (18) lámpája fejével a szigetelőanyagból, például műanyagból álló (19) foglalat belső csavarmenetébe van csavarva. A", áramkört egyrészt a (19) foglalat (21) nyílásán áthatoló, rugós (20) nyelv, másrészt a 30 (23) rúgó segítségével a lámpafej felé szorított (22) pscdk zárja. Az áramihoizzávezetéseket a szokásos módon, például a közbenső (3) fenékben elhelyezett, rugózó vagy merev (24, 25) esatlakozódarabok és az (1) ház 35 (26) nyílásán átvezetett (27) áramvezeték útján létesíthetjük. A ház (5) középrésze a (28) rúgó közvetítésével támaszkodik a közbenső (3) fenékre. Az (5) házrész kir.ryoimódását a következő elrendezés akadályozza 40 meg. A közbenső (3) ifenékneik hengeres (29) nyúlványa van, mely a (19) lámpafoglalat szabad nyílásába nyúl és kifelé nyúlló (30) bütyökkel van ellátva. A (19) lámpafogialatnak egyrészt derékszögű (31) kivá-45 gása, másrészt pedig ezzel szemközt fekvő, bajeimettzársziei'ű (32) kivágása van, mely utóbbiban a ház összeszereléseikor' a (30) büyiköt helyezzük él (5. ábra). Az (5) házrész forgatható. A forgatás mértékéhez ké-50 pest a (30) bütyök a tajomettzár falának fcfelé kinyúló (33) részére vsgy pedig a (34) kivágásba kerül. Az elforgatás, lehe'séges mértékét emellett a könnyen kivehető é3 behelyezhető, például csavarható (35) záró-55 pecek szabja meg, ameiy kívülről a közbenső (3) fenéken át helyezhető be. E pecfcet csak a készülék összeszerelése után csavarjuk be. E pecek úgy van a (31) nyílásban elhelyezve, hogy a (30) bütyök csak a (34) kivágás és a (33) nyúlvány környezetében mozoghas- (50 son, de ne1 juthasson a (19) lámpafágiadat (36) bevezetőrésé'g. A (4) fedőben, célszerűéin, ké. (37, 38) nyílás van, melyekibe a (39) és (40) rúgókkai együttműködő (41, 42) tartógombok vezet- (>r> hetők be, amelyek a csavaros (43) szorítón vannak elhe'iyezve (2. és 6. ábra).. Ilyen módon a vizsgálókészüléket akár függőleges, aká.r víszintes irányban, kevés kézmozdulattal, bármely asztallaphoz, ládához, stb. 70 erősíthetjük. A tojásokat a fentismertetett készül ékkel a következőképpen vizsgáljuk. A vizsgalatot akár pillanatnyi áram érintkezéssel, akár tartós áramérintkezésse'i vé- 75 gezhetjülk. A tartós érintkezés létesítése céljából aa (5) házrészt, a (28) rúgó hatása ellenében, a közbenső (3) fenék felé nyomjuk és add'ig forgatjuk, amíg a (30) bütyök a (33) nyúlvánnyal nem érintkezijk. Ha pilla- S0 niatnyi érintkezéssel dolgozunk, úgy a (30) bütyök a (34) kivágásban van. A tojásokat ezután, célszerűen vastagabb végülklkel, a (9) nyilasiba helyezzük éspedig a 7. ábrán látható módon, kissé ferde tartás- 85 sal. A tojást eimeiltlelt úgy tartjuk, hogy csúcsa:, azaz hossztengelyének végpontja a (14) nyíl hegyével egybe essék. Ekkor a tojás átvilágítása folytán, akár áttetsző a (8) gyűrű, akár nem, a tojás légtauboréfcát hatá- 90 roló (44) vonal jól látható. Ha e vonal a 0-ás és l-es harántvo'nalak között halad, úgy a tojást igen frissnek lehet nr'nösíteni. Ha, e vomia'i az I és II beosztásvonalak közlött van, úgy a tojás friss állapotú, míg ha a II vona- 95 Ion túl halad, úgy a tojás frissesége már nem szavatolható. A 0, I és II határvonialak helyzete tapasztalati úton íkönmyen meghatározható. Egymásközötti távolságuk, ha a (9) vizsgálónyílás átmérője mintegy 26 mim, íoo körülbelül 5 mm. Ilyen beosztás használatakor a támasztófélüietneik ruigallimas lemezklánt való kialakítása (különösen fontos, minthogy csak ezáltal válik llelhetővé az, hogy a tojást a 7. ábrán 105 is látható, ferde helyzetben úgy illesszük a (9) nyílásba, 'hogy e nyílás pontosan illeszkedjék a tojás görbületéhez. Csak így érhetjük el aPégibuborék határolóvemálának éle3 jelentkezését, ami viszont ä tojás fr-Sisraségé- HQ nek pontos, számszerű meghatározását lehetővé teszi. A pi'ílanatkapcsolás emellett különösen előnyös, minthogy ebiben az esetben