134290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem egyenlő falvastagságú csövek összekötésére

Mk Megjelent 1948. évi április hó lén. MAGYAR SZABADALMI BIRÖSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 134290. SZÁM. XVI/d., (XX/a/2., XX/c.) OSZTÁLY. — S-18905. ALAPSZÁM, Eljárás nem egyenlő falvastagságú csövek összekötésére. Steyr-Daimler-Pucli Aktiengesellschaft, Graz. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 10. A találmány eljárás nem egyenlő falvastagságú csövek összekötésére, melynél hegesztés előtt az összekötendő csővégeket azonos falvastagságúra és azonos átmérő-5 jüre alakítjuk ki. Az eljárás abban van, hogy az azonos falvastagság és azonos átmérő elérése végett "a vékonyfalú csővégbe vagy csővégre csődarabot be- vagy felhegesztünk. Az összehegesztés előtt a vé-10 konyfalú csővégeket és/vagy az ezekbe vagy ezekre hegesztendő csődarabokat a hegesztési helyeknél rovátkoljuk, felérdesítjük vagy hasonló módon megmunkáljuk és ezután a csődarabok be- vagy fásajto-15 1-ása közben villamos áram átvezetésével összehegesztjük. Ismeretes, hogy különböző falvastagságú csöveknek tompahegesztésnél a vastagabb falu csövet belül vagy kívül oly mértékben ,20 munkálják meg, hogy falvastagsága a vékonyfalú cső vastagságával azonossá válik. Ezzel a megmunkálással az anyagot gyöngítjük. Ismeretes továbbá, hogy a vékonyfalu csőrészt csődaraboknak betolásával 25 vagy ráhúzásával vastagítjuk avégből, hogy nagyobb vezetési és hegesztési keresztmetszet keletkezzék. Kitűnt, hogy az ekként előkészített csöveknél az a hátrány mutatkozik, hogy az áramnak először a SO külső burkolatot kell átjárnia ahhoz, hogy a belül fekvő vastagítódarabhoz jusson, miközben a belső és külső csődarab érintkezőfelületén oly nagy ellenállás lép fel, hogy a külső cső homlokfala a hegesztési 85 w 45 50 hőmérsékletet előbb éri el, mint a belső hüvely homlokfala. Ennek az a következménye, hogy a belső vastagító csőrészek a megfelelő hegesztési hőmérsékletet csupán akkor érik el, amikor, a külső burkolócsőrész hegesztési anyaga már elégett. E hátrányokat a találmány szerinti eljárással kiküszöböljük. A be- vagy rátolt és a vékony falu csővel összehegesztett csődarabok révén a csővégeket tényleg megvastagítjuk. Evvel a vastagítással a csöveket egyidejűleg azonos belső és külső átmérőjű és azonos falvastagságú csővégeket kapunk. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik, hogy az összehegesztendő \csövek. illesztőfelületeit a sík felülettől eltérően alakítsuk ki és pontosan egymáshoz illesszük. Ezzel az összekötő felületek keresztmetszetét növeljük és jobb áramátmenetet, valamint jobb feszültségelosz-. tást érünk el. Annak következtében, hogy &5 a vastagító csődarabok-a vékony falu csövekkel az egész érintkezőfelületük mentén• össze vannak hegesztve, a csővégeknek a már említett tényleges megvastagítása mellett azt az előnyt is elérjük, hogy az összekötendő csövek tompahegesztésénél az áramátmenet alatt a vékonyfalu cső és a be- vagy rátolt vastagító csődarab között átmeneti ellenállás nem lép fel. A hegesztési áram mindkét csődarab széleibe azonos módon áramolhat, úgyhogy a hegesztés egyenletesen megy végbe. A rajz a találmány szerint előállított ke-60 65