134227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főzelék, gyümölcs és másefféle növényi tápszer szárítás és brikettezés útján történő tartósítására
i 134227. rövideÖb és ennek következtében a sajtó tel, jesítménye nagyobb lesz- Az előadottakból következik, hogy minden anyagnál van egy bizonyos maximális szárazanyagtartalöm' 5 melyen neim szabad tútmenni. A fenti példában ez a maximum 86°/o lenne, ha aa 1000 kg/cmH tekintjük az előnyös sajtószerke• zettsl még összeegyeztethető legnagyobb felületi nyomásnak. A 90%"ot meghaladó szá-10 razainyagtartalom erősen növekvő nyomásokat tenne szükségeséé. 'Zöldfőzelékek, pl. paraj brikettezésnél észlelhető, hogy a gyakorlatilag optimális szárazanyagtartalommal sajtolt brikett sok" 15 kai sötétebb, mint az a brikett, melyet egyébkent egyenlő feltéttelek melllett, ugylan abból a nyersanyagból, de 90%'nál nagyobb szárazanyagtartaliommál sajtoltunk. Ez a sötétebb szín nyilván airra, vezethető 2) vissza, hogy a szárított növény szövetében foglalt besűrített lé kilép a szövetből és kitölti a légtereket, miáltal a növényrészek nagyobb fajsúlyú briketté ragadnak' össze, mely al'ig tágul, még ha aránylag alacsony 25 nyomáson is sajtolunk. Világos színű főzeléknél, pl. feihérkáposztárál) megfelelő színkülönbség kevésbé észlelhető. Ennek ellenére fel kell tételezni, hogv minden, friss állapotban 20%-nál ke" 30 ves^b szárazanyagot tartalmazó főzeléknél tartósan magas fajsúly létrejötte ugyan., azokhoz a feltételekhez van kötve-Ezt az összefüggést kísérletekkel' sikerült megvilágitanom, melyeknél különböző főze-35 íékekí kisajtolt leveit az optimális szárazanyagtartalmaknak megfelelő töménységig . párologtattam be. Azt találtam, hogy a kisajtolt levek viszkozitása e tömétoységeknél éppen akkora volt, hogv brikettezésnél a le_ 40 vek a kötőszer szerepét játszották. Ebben réilik a szára zanyagtartalom. fentemlített határainak mlasyarázat,a. A lének ugvanis esvrészt legalább oly töménységig kell besűrítve lennie, hogy viszkozitása a 45 szükséges ragasztóképességet biztosítsa, te' hát ne legyen könnyen folyó, másrészt .azonban, nem szabad, hogy oly töménységig legyen besűrítve, melynél a lé kemény- sőt esetleg törékeny állagúvá dermed. 50 Minél nagyobb ai lé töménysége e határok között, annál nagyobb a viszkozitása éte annál nagyobb sajtoló nyomást és! hosszabb sajtolási időket kell alkalmazni a besűrített lé szükséges konzisztenciájának létesítésére; 55 ez a szárazanyagtartailom és a sajtolónyomás közö+t; összefüggés tekintetében fentemlített tapasztalattal egyezik. A ffentemlített brikettezésí kísérletekhez alkalmazott paraj szárazanyagtartalma 7.2% 60 volt és a friss parajból kisajtolt lében, szűrés után, 3.6% volt a szárazanyag- A lé száraz anyaga tehát az összes szárazanyag 50%-a volt és így mondhatjuk, hogy a kötőanyag mennyisége a brikettezendő szilárd massza- 65 nak mintegy 100%-át tette ki. Minél nagyobb e kötőanyag-száaalék változatlan tulajdonságú szilárd masszánál, annál kisebbre választható a brikettezésí nyomás; Ez pl világosan észlelhető fehér- 70 káposztánál, melylnek kötőanyaga ősszel 70%-nál több, amikor is könnyen brikettezhető 200 kg/cm2 nyomással,, míg oly fehér- < káposzta kötőanyagtartalma, mefy télen hónapokig pincében tárolt, csak 30—40% és 75 ennek köveitkeztébéni 500 kg/cm2 és ennél nagyobb sajtolási nyomást igényel, amikor is lé lép ki a szövetből és nagyobb1 fajsúlyú brikettet készíthetünk. , A túlnagy kötőanyagtartalímú brikett 80 azonban lágy és hajlítható lesz. Ez az eset pl nagy cukortartalmú és aránylag kis szárazanyagtartalmú gyümölcsöknél áll elő. Elsősorban lazonban a szilárd massza tulajdonsága mérvadó a tekintetben, mily 85 módon brikettezhető bizonyos anyag a találmány szerinti eljárással. Ha ugyanis a szilárd' massza; több edényt, támasztó szövetet síb- tartalmaz, vagy ha a szövet teljesen el van fásítva, akkor a brikettnek nagy haj- 90 -< láma lesz a kiterjedésre, nemcsak közvetlenül a sajtolás után, hanem néhány óra vagy nap múlva is. Minélí több az! ily kiterjedő alkatrész, annál nagyobbnek kell l'enhi a kötőanyag'szá- 95 zaléknak ahhoz, hogy az anyagot nagy fajsúlyú !b(rlkeíflé sajtolhassuk. Példaképpen említem: meg. hogy a sárgarépát ugyani meglehetősen rostos szövetű- ezt azonban a! lének tekintélve« cukortartalma le^nsúV^zza, 100 úgvhogy 1'egaliáhb fiatal sárgarépa tömör brikettet szolgáltai. A rostok száma és durvasága1 tudvalevőleg a növénv korával nő; ez okból ugyanaz a növénv fiatal korában általában könnyebben brikettezhető a talál- 105 mány szerinti eljárással, mint öregebb korában. TTgya-nezen okboll a brikettezendő anvag lehetőleg mentesítendő a durva szárlaktól. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás friss állapotban 20%-nál kévesebb szárazanyagot tartalmazó főzelék, gyümölcsi ée másefféle növényi tápszereknek szárí'ása és sajtolás» útján történő tartósítására, azz^l jellemezve- hogy ai vágott, vagdalt vagy más darabos vagy
