134173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzkazánok és gőzkazánok segédberendezéseinek, különösen ekonomcizerek füstgázokkal öblített fűtőfelületeinek tisztítására
Megjelent 1948. évi március hó 1-én, MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134173. SZÁM. V/e/2. OSZTÁLY. — B-15425. ALAPSZAM. Eljárás gőzkazánok és gőzkazánok segédberendezéseinek, különösen ekonomeizerek füstgázokkal öblített fütőfelületeinek tisztítására. Baumann Wilhelm főmérnök, Düsseldorf. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 21. A találmány eljárás gőzkazánok és azok segédberendezéseinek, különösen ekonomeizerelt füstgázokkal öblített fűtőfelü-e-emek tisztítására-5 Hamudús tüzelőanyagok elégetésekor a kazánberendezéseknek a füstgázokkal öblített felületein rövid idő alatt kéregszerű, szilár d=n tapadó lerakódás keletkezik, mely égési maradékokból áH, rossz hőveze'őképess'ge 10 miatt az üzem gazdaságosságát károsan befolyásolja és tisz'í’ás végett a ketzán üzemének szünetelt 2 íését tssz: szükségessé. A lerakodott rétegnek eddig szokása?, például homokfuvatással v£.gy kézzel való kopogtatás- 15 sál és veregetítesel, tisztán mechsmikai eltávolítása azzal a hátránnyal járt, hogy afűtofekiletek neihezen hozzáférhető részei nem voltak tisztíthatok- Űjabb javaslat szerint a lerakódott égési maradékokat a tüzelő térbe 20 vezetett és ai hideg fűtőfelületeken lecsapódott telített gőzzel feláztisitták és ismert módon: vízsugárral leöblítették. Másik ismert el. járás szerint a kihűlt fűtőfelületekre vízgőz és ammóniák keverékét esőztették. Ez a ke- 25 verék a fűtőfelületeket borító kéreg likacsiaín át a hideg fémes felületig hatol és ott ammoniákvízzé kondenzál- A keletkező simmóniákvízből az ammóniákat hosszadalmas gőzöléssel és hevítéssel újból kihajtják. Á gőzök 30 azokban a közben vízzel megtelt likacsokon át már nem képesek eltávozni és így ai fűtőfelület valamint a kirakodott r-l'teg között ke letkező és mindinkább fokozódó nyomási a réteget lerepeszti. A találmány szerinti eljárásnál a tisztítás- 35 nál eddig hasznosított, tisztán fizikai hatások helyetlfc vegyi behatással dolgozunk, ami gyakorlati üzemben a kazán szerkezeti részeire kifejtett káros fcefotlyás nélkül egyszerű és olcsó eszközökkel foganatosítható és több- 40 nyire az eddiginél gyorsabban és biztosabban vezet eredményre. Az új eljárás alapja az a felismerés, hogy a fű Lőf elül etekre tapadó égési maradékok vegyi összetételük szempontjából az alkalma- 45 zott tüzelőanyag hamújához 'üs elégési termékeihez nagy mértékben hasonlítanak. E lerakódások a legjelentősebb összetevőt alkotó csupán nehezen feltárható aiuminiumszilikátok mellett jelentős mennyiségű vegyileg 50 könnyen reakcióba hozható vegyüléteket, például alkálifémek, alkáliföldfémek sóit és oxidjait és vas&ókait, illetőleg vasoxidot tartalmaznak- Az utóbb említeít összetevők mennyirége például ruhrvidéki szén eltüzeli1- 55 sekor keletkező lerakódásban 20—40°/o és egyéb származású szén eltüzelésekor gyakran még nagyobb. A lerakódásokban jelenlévő ailkálivegyületek vízben nagyrészt nehézség nélkül oldódnak. A vízben csupán ne- 60 hezen oldódó alkálimföldfém-vegyületak például karbonátok, alkálinkkal, különösen ammóniummlal, ammóniákvízz°l', továbbá ammóniumszilikáttal, ammóniumklorddal
