134068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ciklopentanopolihidrofenantrénsorozatnak a C-gyűrűben oxigént vagy más oxigéntartalmú csoportokat tartalmazó vegyületeinek előállítására

ä Í3406S. kat, ariljodozoaciilátokat vagy hjalogénezüst­-benzoátkomplexumot. Az említett oxidáló­szerek helyett azonban, különösen, ha 11,12--telítetlen vegyületekből indulunk ki, hipo" 5 halogénes savakat, sóikat, étereiket vagy észtereiket alkalmazhatjuk, vagy olyan anya­gokat, melyek víz jelenlétében hipohalogénes savat adnak le, így példaképpeni brómacet­amidot vagy toluolszulfoklóramint. 10 A kapott halogénhidrinek ezután hialogén­hidrogént lehasító, pl. bazisos szerek, külö­nösen alumíniumoxid segélyével oxidokká alakíthatók át. Emellett általában a kapott oxidok azoknak az oxidoknak sztereoizomér-15 jei, melyeket a telítetlen kiinídulási .anyagok­ból szuperoxidok behatásával közvetlenül előállíthatunk. | Az újonnan bevezetett oxidcsopartozatokat ezután redukáló szerekkel felhasítjuk; ilyen 20 szerek pl. amjalgámok, alkoholátok, mint aluminium- vagy magnéziumalkoholát, sze­kunder alkoholok jelenlétében, alkálifémek és alkoholok, katalitosan, pl. fémmel gerjesz­tett hidrogén, továbbá elektrokémiai vagy 25 biokémiai módszerek. Az esetleg bevezetett hafogénatomok, mint amilyeneket pl. ha­logénhidrinek tartalmaznak, szintén alkal­mas redukálószerekkel, pl. cinkkel és jég­ecettel távolíthatók el. Emellett,, ha kívá-SO natos, a jelenlévő szabad hidroxilcsoportokat átmenetileg ketocsoporttá alakíthatjuk át. Erre a céliiai az alkalmas és magukban véve ismeretes oxidáló, illetőleg a velük azonos hatású dehidrogénező szerek használhatók. 35 Az oxidcsoportozaitok esetleg közvetlenül is ketocsoportokká alakíthatók át. Erre a célnai azokat a magukban véve ismert szere­ket alkalmazzuk, melyek az: oxidokat a keto­alakra izomérezik, pl. hígított vizes vagy 40 alkoholos savakat, illetőleg lúgokat, cink­kloridot vagy tömény savakat, pl 80%-os foszforsavat. A leírt módon olyan vegyületeket kapunk, melyek a C-gyűrűben az eredeti kettős kötés 45 helyett egy ketocsoportot, vagy egy vagy két szabad, vagy észterezett hidroxilcsopor­tot tartalmaznak. Ezek a vegyületek ezt kö­vetőleg magában^ véve ismert módon, észte­rezésael, elszappiainosításs'aJ, oxidálássial, ille-50 tőleg dehidrogénezéssel, redukálással, halogé­nezéssel, savlehasátással vagy a megadott reakcióknisik bármilyen sorrendben történő kombinálásával még tovább átalakíthatók. Emellett pl- részlegesen észterezett glikolok, 55 pl- güköl"monoaeilátok vagy halogénhidrinek magában véve isimert módon, savlehaisító sze­rekkel,- pl. finoman elosztott fémekkel (kü­lönösen cinkkel) iners higítószerekben tör­ténő kezeléssel, illetőleg alkalmas halogén­lehasító szerekkel, közvetlenül ketonokká 60 alakíthatók át. Ezek keletkezése valószínűleg az előbb képződött gyűrűoxidoknak fentem­lített izomérezési képességére vezethető vissaa. Az alábbiakban a fent ismertetett végy- 65 folyamatok néhány példáját iaidjuk meg, me­lyekre azonban, az oltalmat nem korlátozzuk. 1. példa: 2 g A1:1 ' 12 "kolénsav-metilésztert (melyet pl. 119—121°-on olvadó 12-oxi-kolánsiaiv-metil- 70 észterből benzoilezéssel ég rákövetkezőén benzoiesaivnak 260—340°-on való lehasításá­val 56—58°-on olvadó lapocskák, illetőleg 61°-on olvadó tűk alakjában kiaipunk) 90 cm3 tercier butilalkoholban feloldunk és ae oldat" 75 hoz 40 cm3 vizet adunk. Ezt követőleg 1,484 g (= % Mol) brómacetamidot adunk hozzá és laz oldatot sötétben állni hagyjuk. Az oldat néhány óra után sárga színű lesz és ,ai rá­következő napon erősen barnára színeződött. 8) 4,35 cm3 n/10-tioszulfátoldat hozzáadásával színtelenítjük és a butilalkohol főmennyisé­gét redukált vákuumban 40° fürdőhőmérsék­leten elgőzölögtetjük. A szuszpenziót éteirrel háromszor kirázzuk, laiz éteres oldatokat egé- 85 szén híg tiosizulfátoldattal, szódatoldattal és vízzel mossuk, megszárítjuk és legőzölög­tstjük. A keletkezett maradékot 24 cm3 jég­ecetben oldjuk és 24 cm3 2%-os krómsav" oldatoti (= 480 mg CrCb) adunk hozzá. A 90 zöldes^barnai oldiattot éjjelen át állni hagyjuk, ezután 500 cm3 vízzel hígítjuk és sok éterrel háromszor kirázzuk. Az éteres oldatokat sOTilegesire mossuk, megszárítjuk és legőzö^ lögtetjük. A maradékot 20 cm3 jégecetben 95 feloldjuk és 3 g cinkporral forrásban levő vízfürdőn Va óra hosszat, gyakori lengetés közben melegítjük. Ezután a reakció tömeget vákuumban szárazra begőzölögtetjük, a ma­radékot ismételten éterrel kivonatoljuk, az ICO éteres oldatokat vízzel, szódaoldiaittal és vízzel mossuk, megszárítjuk és legőzölögtetjük. A visszamaradó nyersterméket petroléterben oldva 90 g (Broekmann szerint szabványosí­tott) aluminiumoxid felett kromatográfozzuk, 105 Az eluáláshoz először petrolétert, azután benzol-petrolétert használunk, amikor is elő­ször a változatlan kiindulási anyagot kapjuk vissza és további, kristályosítható frakciók­ként 88—89°" on olvadó durva hasábokat 110 nyerünk. A kapott anyag a 11-keto-kolánsav­-metüéazter. Fajlagos forgatása C*) p — = + 46,0°=tl° (c = 2,024 lacetonban). Az utolsó, benzollal és peitroléterrel1 utánamosott frak-

Next

/
Thumbnails
Contents