134031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamidek javítására
i Í34ü3i. addigi amíg mintegy mézszerű dagasztott masszát kapunk. Mihelyt a massza csomómentes, albba (a keverékpolikondenzátumra vonatkoztatva) 2% parafarmaldehidet beda-5 gasztunk. Ekkor azonnal 1 igen erős reakció lép fel a maissza) viszkozitásának remdikívüli megnövekedése mellett. Böyiá idő után a dagasztott masszái kivesszük és irhává kiteogereljük, amely a para&rmaldehiddel 10 nem kegelt adaggal össaehasöinlítva el§M> lényegesen érdesebb és hullámosabb, azonban többhengeres kalanderek segítségével simítható. Ezt az irhái1 közvetlenül etazssajíókban való sajtolás útján például 160—170° 15 hömerßekMen sima lemezzé kisajtolhatjuk, amelyniek tulajdonságai a szakítószilárdság, tizúrási kiszakítószilárdság („Siichausreissfe;tigkeit"), beszakítási szilárdsági és hidegállékonyság tekintetében a szíjbőr- (blankbőr-) 20 csereanyagokkal szemben támasztott összes követelményeknek tökéletesen megfelelnek és amely azonkívül még a legerősebb kihajlításkor és a kihajlítoít helynek forrásban lévő vízzé! való megiraedvesítésekor egyetlen 25 irányban sem mutat mállási törést. A paraformaldehid hozzáadásának természeíosssa aem kéli a dagasztógépben íörtéönife ha»g» az forró hengwekeia ugyanúgy eszközölhető. Az eljárásira nézve f ontos^ hogy SO a hozzáadása oJyao hőmérsékleteken történjék, aBagöyeke» az oldósaermentes poliamidlágyítósser-keverék pépszerű áJlápotbaa, van, például általaiban az alkaísaazoít poliamid lágyulási pontja alatt mirattegy 20—50°-on. 35 A hozzáadást azoaabia» magasabb hőmérsékleteJsea, pl. oäyan hőménséktoteken is eszközösUietjük, ajBielyek a polikond*tnzátumok lágyulási övében vagy öve fölött fekszenek. 2. Tpélén. *° 60% a^pnsítid^xametiléndiamittbólás40% -swlnokaiprolaktánjból való keMerefepeJUkondmsáit^met lágyííószerek hozzáadása nélkül daga£tztógépfeen 180—190° hőméwékletre hozzuk, mimeilett az anyag szívós, pépes tó masszába megy át Miután, a massza csomó. menteséé vált, ahhoz 3% paraformaldehidet adunk- A reakció isimét a massza viszkozitásának erős megnövekedése mellett1 következik be és a masszát röviddel azután kivesz-50 szűk, hengeren irhává kihengerelljük és 160 —ISÖ'-on, sajtoljuk. A lemez a paraformaidelhiddel raem kezelt lemezzel ellentétben valamely kihajlítoít résznek forrásban lévő vízzel vató meigBedv«9íté®ekor nem mutat 16 mállási törést. 3. példa. 70% kizárólag s-aminokaprolaktámból előállított poliamidé; 30% benzolszulfor.eavmelilamiddel 220°-ra hevített dagasztógépben homogenem elkeverünk, a masszához (a poli- tl(1 amidre vonatkoztatva) 1.5% paraformaldehidet adunk és a masszát fecskendező öntési eljárás szerint tömítési karmantyúvá fecskendezzük szét. Az így kapótí anyagot tetszésszerinti vastagságú rudakká, csövekké ^5 vagy fonalakká is szét lehet fecskendezni vagy ki lehet húzni. A találmány szerint előállított termékeknél a paraformaldehid behatására fellépő átnedvesedés („Vernetzung") folytán nemcsak ^0 céltalan, hanem még káros is, hogy az anyagot hideghengerléssel vagy mérsékelten fokozott hőmérsékleten való hengerléssel is nyújtsuk. Olyan lemezek, amelyeke* az 1. példa szerint állítottunk élő, hidegnyujtással 75 (lemeznyujtási eljárással) a kétszeres hosszra nyujthaíók ugyan, azonban ekkor a mechanikai tulajdonságok semminemű javulása nem észlelhető, sőt ia» beszakítási szilárdság bizonyos rosszabbodása •lép fel. 4:1 arányú 80 nyújtás ennél az anyagnál egyáltalában nem lehetséges. Ismeretes mára hogy a poUamidek tulajdonságait vizes formaldehiddel való kezeilés útján savanyú katalizátorok alkalmazása 85 mellett bizonyos tekintetben változtatni, illetőleg javítani lehet. Lemezeknek, fóliáknak, csöveknek, rudaknak vagy ajakdaraboknak vizes formaldehiddel savak jelenlétében való utólagos kezelése azonban nemcsak rendkívül 90 körülményes, hanieimí olyan esetekben, ahol nagy falvastagságokról van szó, gyakorlatilag kivihetetlen is, minthogy áthatoló átnedvesí- " tés már kis vastagságoknál is, hát még nagy vastagságoknál igen hosszú behatási időt tesz 95 szükségessé, amihez még a sav közömböisítése, hosszabb szárítás és az anyag; ezt követő simítása csatlakozik. Ezenkívül a formaldehidl vize a poliamid alacsonyan polimer alkatrészeit, adott esetben a lágyítószer részeit 100 is kioldja, úgyhogy a kapott termékek merevek. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás értelmében magas hőmérsékfeíeken víz és savanyú katalizátorok távollétében a paraformaidehidnek a poliamidra, illetőleg 105 pGÜamidt-lágyítószer-keverékre való rendkívül gyors és mélyen ható behatását érjük el, minek folytán az oly rendkívülien zavaró rnálláía törés jelensége teljesen kiküszöbölődik, no
