133989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés katódsugaras képlettapintására
Megjelent 1948. évi január hó 15-én. A G Y A R SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13398Í). SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L-8803. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés katódsugaras képlettapintásra. C. Lorenz Aktiengesellscliai't cég:, Berlin-Tempelhoi:, mint Dr. Heimann Walter és Wemlieuer Kiirt okleveles gépészmérnökök, berlini lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 6. A mozaikkatódás katódsugaras képlettapintók legfontosabb jellemzője, hogy működésük tértöltések hatásán alapszik. A rajz 1. ábrája ilyen ismert képlettapintót szemléltet. 5 Az (1) mozaikkatóaának a (2) elektronsugárral való letapintásakor a mozaikkatódából felszabadított másodlagos (3) elektronok a mozaikfelület előtt tértöltést alkotnak- Ez a tértöltés határozza meg a sugárral való leta- 10 pintáskor és az átviendő képpel a mozaikkatódából felszabadított képelektronok kibocsátásakor a mozaikfelület egyes (4) elemein lejátszódó feltöltési és kisülési folyamatok áram-feszültség-kar,akterisztikáját. Evvel függ 15 össze az is, hogy a ténöltést határoló legkisebb potenciájú (5) ötvözet előtt visszavetett és a mozaikkatóaára visszatérő elektronok nemcsak a mindenkor éppen letapintott mozaikelemeket érik, amelyeken korlátozzák a 20 letapintáskor keletkező pozitív feltöltés nagyságát. hanem a többi mozaikelemet is, még pedig ez elemek különböző nagyságú töltésétől függő mértékben. A legkedvezőbb jelfeszültséget tudvalevőleg akkor kapjuk, ha a 25 letapintósugár áramát úgy választjuk meg. hogy a valamely nem megvilágított elem letapintásakor ezen az elemen jelentkező pozitív töltés ne váljék észrevehetően nagyobbá, ha ezt az elemet most megvilágítjuk. Ennek oka 30 a képfeszültség keletkezésére nézve mérvadó következő körülményben rejlik: A 2. ábra szerint a letapintósugárral érintett elem potenciálja gyorsan eléri a tértöltéstől korlátozot usp csúcsértéket s a sugár eltávozása után a tértöltésből erre az elemre éppúgy, mint a többi elemre visszatérő elektronok hatására a képlettapintási tb idő alatt vu értékre csökken. Ha az elem megvilágított, a feszültség csak az ug értéknél nagyobb Ub értékre csökken, ennélfogva a visszatérő sugárral való következő feltöltéskor csak megfelelően kisebb elektrontöltésnek kell az elemből kiindulnia. A két töltésmennyiség közötti különbség nyilván akkor a legnagyobb, ha az usp csúcsérték a sugáráram helyes beállítása folytán megvilágított elem esetében sem észrevehetően nagyobb, mint nem megvilágított elem esetében. A letapmtáskor a megvilágított és a nem megvilágított elemből felszabaduló töltésmennyiségek különbsége a (6) leszívóelektródára (1. ábra) és a többi mozaikelem összességére őszük el. Az ismeretes letapintókban ez az eloszlás a tapasztalat szerint úgy megy végbe, hogy az említett töltéskülönbségnek csak kis része változik át a leszívóáram megfelelő modulációjává, amely tudvalevőleg a képfeszültséget alkotja. Olyan kivitelek vagy javaslatok, amelyek ezt a rendelkezésre álló töltéskülönbséghez képest csekély modulációt megnövelik. eddig nem váltak ismertessé-A találmány szerint úgy növeljük meg a
