133932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és monosztatikus berendezés valamely lehallgató szerkezettel követett cél repülési magasságának és repülési sebességének akusztikai mérésére
9 133932. bizonyos pontatlansággal lehetséges, melyet a további számításban ‘i ku és kv tényezőkkel veszünk figyelembe, úgyhogy a becsült értékek nagysága 5 v„ = kv v0 és li = ¡íj ii. Ha a becsült értékek helyesek, akkor a kv = ka tényezők az egységgel egyenlők. Ha viszont csupán a repülési sebesség becslése helyes, vagyis v„’ = v0, akkor a 10 ti’= kh . h. magasságnak helytelen becslése a berendezésben eltérő, még pedig a (h’/h) viszonyú elősietés gyanánt nyilvánul meg. Az 1. ábra ezt világosan mutatja. A követett (Aa) hangforrás a valóságos 15 (Ao) cél mögött a v;i sebességgel mozog, mely a v0 sebességtől eltér és melyet .az alábbiakban röviden ,,akusztikai” sebesség nek fogunk nevezni. A (h’) repülési magasság helytelen becslése következtében ez az 20 akusztikai sebesség szintén a (h’/h) arányban a Ya’ értékre változik, úgyhogy va’/va = h’/h. Az akusztikai sebességeknek ez a függősége abban az esetben is érvényes, ha a cél elősietésének megállapítására a szerkezetbe be- 25 vezetett célsebességet helytelenül becsültük, yagyis ha annak értéke v0’ — kv . v0. A cél kiigazított mozgásából a sebesség becslésének helyességét is megítélhetjük. A cél egyenletes mozgásának alapvető előfelté* 30 telét csak akkor elégítettük ki, ha a berendezéssel kiigazított célsebesség a berendezés léptékében állandó marad és e feltétel kielégítésére szükséges, hogy a berendezésbe becsléssel beállított célsebesság léptékileg a 35 repülőgép valóságos sebességének megfeleljen. Ez e feltétel a feltételezett repülési magasság helyességére való tekintet nélkül fennáll. A jelen fizikai feladat számításbeli kiin- 40 dulását a v0 = állandó ==v., — .................. dt differenciálegyenlet adja, melyben vn L Yn h I. N v 0 Cz cv sin ahol la a hangforrásnak a megfigyelési helytől légvonalban mért. távolsága, ¡2 a hangforrás helyzetszöge és cz a hangsebeség. Az I egyenlet tehát következőkép alakul át: = Va Isin 8/ dt la. 50 Ha az I egyenletbe a v0. h és va értékek helyébe ezeknek V’0 . h' és va értékeit teszszük és az eredményt annak a berendezésnek léptékével = — megszorozzuk, amelyben a számítási műveletet a helyzet mintája gyanánt keresztülvittük, akkor iaiz alábbi egyenletet kapjuk: „ „__ 1 [ , v0’. h’ d (sin ß)] Vo __J...........lb. Az értékeket ebbe az egyenletbe behelyettesítve a következőket kapjuk: Va — kh . va, v0 — kv . v0 úgyhogy h’ = kh . h. 00 v0’ = - k„.v,-^^n L cz , . v0h — I va — kv. . n. L Ct I dt I -»] Isin ß. dt Ebbe a kifejezésbe újra behelyettesíthetünk: Vq (sin p) dN úgyhogy 05 0 n kHVa_kv dt] II. Ezt a sebességet, mely rendszerint nem állandó, a lehallgatószerkezet korrektora, a cél becsült sebessége alapján folytonosan jelzi. A fenti egyenletre vonatkozó megfontolásokból következik, hogy a kiigazított célnak ez a mintában megvalósított sebessége csak akkor vesz fel állandó értéket ha kv = 1, azaz ha a minta elősietési készülékében beállított sebesség a repülőgép tényleges (keresett) ~-r> sebességével megegyezik, mert. ekkor a II. egyenlet a következőképen alakul; 1 , / dN\ , y„ „_kl^.__j,ahol dN va — “¿t~Vo_ állandó (lásd az I egyenletet). Ebből következik továbbá: v0” =— k n- Hogy a berendezés kezelését a (h’) magasság becslésekor egyszerűsítjük, előnyös a minta gyakorlati kivitelénél a berendezés léptékében valamely egyszer és mindenkor- 8>r> ra változatlan egységet (pl. 1 km-f) választani, úgyhogy a kh = (h/h’) tényező ekkor a magasság mindenkori értékét közvetlenül ezekben az egységekben adja meg. A találmány szerinti magasságmérő meg- 90 oldásának egyszerű példája olyan berendezés, mely a kiigazított cél mozgási sebessévo” 1 , 1 h’ v„ vagy - - = -
