133913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémdrótok feldarabolására és egyidejű alakítására
Megjelent 1948. évi január hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133913. SZÁM. Vll/h., (Vll/j.) OSZTÁLY. — 1-4477. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fémdrótok feldarabolására és egyidejű alakítására. Egyesült Izzólámpa és Villamosság! r.-t., Újpest. A bejelentés napja: 1942. évi március hó 30. A találmány olyan eljárás és berendezés, mellyel fémdróiszá-akat a kívánt hosszúságú darabokra szabdalhatunk és egyben az így kapott darabok végeit kihegyezhetjük, azaz 5 kúposakká és célszerűen legömbölyített végűekké alakíthatjuk, anélkül, hogy ehhez forgácsolószerszámokat és/vagy vegyi maratószereket kellene alkalmazni. Végeiken kihegyezett drótokra az izzólámpa 10 és elektroncsőiparban gyakran Van szükség, például olyan elektroncsövekhez, melyek árambevezetői egyben érintkezőpeckeket is alkotnak. Az ilyen peckeket eddig általában az előállításukra használt drótnak a kellő hosz- 15 szúságú darabokká rendszerint elnyírássai való felszabdalásával és az így kapott darabok végeinek forgácsolószerszámok segélyével történő kihegyezésével állították elő. Ismeretes továbbá vastag wolframdrótoknak 20 forró nátriumnitrát-nátriumnitrit-sóoivadékba való mártással történő hegyezése is. A forgácsolószerszámokkal való megmunkálás hátránya, hogy a megmunkálószerszámok állandó karbantartását igényli, mi tö- 25 meggyártásnál, főleg kemény és szívós anyagú drót, például krómvasdrót, megmunkálása esetén, szakavatott munkások időtrabló állandó gondosságát és rendszerint meglehetős finom gépek használatát kívánja meg, tehát 30 drága. A vegyi maratószerekkel való hegyezés pedig a feldarabolással nehezen egyesíthető, gyakran körülményes és tömeggyártásra aránylag időtrabló volta és egyéb sajátosságai folytán nem igen alkalmas eljárás. Mindkét eljárás közös hátránya továbbá, 35 hogy a hegyezéskor elforgácso^t, például leköszörü^t vagy a maratószerben feloldott, anyagmennyiség veszendőbe megy. A találmány szerinti eljárás fenti hátrányokat kiküszöböli és lényegileg abban van, hogy 40 a drótot fe^hevített állapotban, való, elszakadást és/vagy átoh/adást előidéző, meghúzásával szabdaljuk fel és egyben az ilyen meghúzással ki is hegyezzük. E célból előnyösen úgy járunk el, hogy a drót hevítését annak 45 már a meghúzást végző húzóerő hatása, tehát mechanikai húzófeszültség, alatti állapotában és elszakítását és/vagy átolvadását a vörösizzásnak megfelelő, vagy annál magasabb hőmérsékleten végezzük. 50 Szívós anyagú drótot tudvalevőleg lehet úgy szakítani, hogy a szakadás helyén kontrakció lépjen fel, melynek mértéke a meghúzás sebességével többé-kevisbbé szabályozható. A találmány szerinti eljárásnál 55 ezért úgy a meghúzás sebességét, mint a hevítést úgy szabályozzuk, hogy a kapott csúcsok kívánt alakját, azaz a kisebb vagy nagyobb csúcsszögű kúpos alakot, biztosítsuk. A szakadás, illetve átolvadás helyét, azaz a szétszab- 60 dalt drótdarabok hosszát, tapasztalataink s. rint; akár a befogópofák közti távolságnak megfelelő kis értékre való választásával, akár a hevítés hőfokeloszlásának kellő megszabásával, akár e két rendszabálynak együttes és 65 esetleg egyéb rendszabályokkal kombinált alkalmazásával a gyakorlati követelményeknek teljesen megfelelő pontossággal szabhat-
