133907. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozómű
3Le£>'.jelen( 1948. évi január lió 2-án. íárp Vrrnrt^;/ ' i 7 )T A 6 Y A R S l A P. A I) A L M I I) I 1! Ó S A G SZABADALMI LEÍRÁS l;«3‘J07. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. — V-4272. ALAPSZAM. Önműködő szabáiyozómű. Yécsei Ede oki. gépészmérnök és Neumayer József főgépész, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 31. A találmány közegnyomásváltozást önműködően vezérlőmozgásként érvényesítő szabályozómű, egy vagy több vezérlőhengerrel, membránnal, vagy egyéb nyomásérzékelővel. 5 melyek dugattyúja, ill. nyomásérzékeltet ője — rendszerint rugónyomásra — folytonosan az egyik irányba igyekszik, a másik irányba pedig valamelyik értelmű közegnyomásváitczásra, azaz akkor tér ki, midőn a mérvadóin nak megszabott, közegnyomás vagy növekszik, vagy csökken. Ismeretesek önműködő készülékek, amelyek feladata, hogy gőzkazánok üzemnyomását állandó értéken tartsák. Hátrányuk, hogy 15 müszerszerűekké bonyolultak és rugókon kívül több nyomó segédközegre, mint pl. levegőre, valamint olajra van szükségük, ezek nyomását pedig külön-külön kell előállítanunk, ezenkívül nem csupán egyenként, 20 hanem egymáséhoz és valamennyiükéhez viszonyítottan is folytonosan ellenőriznünk. Emellett a. készülék csupán kevéssé érzékeny és végeredményben csak késlekedve és megbízhatatlanul működik. 25 A találmány kiküszöböli e hátrányokat. Jellegzetessége egy vagy több nyomáserzékelő olyan, a mérvadó közegnyomásnak alávetett nyomásérzéke;!tetője, amely az ő saját közegnyomásforrásához csatlakozó közegve- 30 zeték szelepét vagy egyéb áteresztőszerv't befolyásolja. E megoldással az ellenőrzendő kö^egnyemás változásokat elsődlegesen felvevő nyomásérzékeltető, pl. vezérlődugattyú kitéréseit, másodlagosan, mintegy visszacsatoljuk magára az illető közegre. Nincs többé 35 külön segédközegre szükségünk, hanem p . gőzkazán esetében, magával a kérdéses kszán gőzével dolgozhatunk. A leírás folyamán ki fog tűnni, hogy igen egyszerű és olcsó szerkezeti megoldást kapunk, amely mégis 40 hathatós szabályozómozgásokat eredményez. A másodlagosan befolyásolt átereszt őszervű közegvezeték az őt befolyásoló nyomásérzékelő csatlakozóvezetékével párhuzamosan csatlakozik a közös közegnyomásforráshoz, 45 hogy minél szabadabb kezet nyerjünk az imént említett visszacsatolás érvényesítéséhez. A másodlagosan befolyásolt áíereszií őszervii közegvezeték továbbá, általában, a mérvadó r>o közegnyomást helyileg fojtó szerven, pl. nyomáscsökkentőszelepen át csatlakozik a közös közegnyomásforráshoz. hogy a szabályozásokhoz felhasználandó közeg mennyisége minél kisebb, üzemnyomása pedig minél 55 kedvezőbb legyen. Igen előnyös szerkezeteket kapunk, hí a másodlagosan befolyásolt áteresztőszervű közegvezeték a szabadba vagy más oly térbe nyílik, amelynek közegnyomása eltér az »;o illető vezetékben uralkodó közegnyomástól. Így u. i. másodlagosan meglehetősen nagy r y r máskülönbségeket kaphatunk és a mérvadó közegnyomásnak aránylag csekély változásai is végeredményben növelt közeg- f;r, nyomásváltozásokként érvényesít hétnek, me-
