133898. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses kisülési cső

2 133898. hosszabb tengelyéhez harántsíkban feksze­nek és egyenes éleik közvietlenül egymással szemben vannak. E (2), (3) elektródok felső illetve külső felületének ismeretes módon 5 elektronsugárzó anyagból készült bevonata van. A (2) és (3, elektród egyetlen elektf ódként, katodként is működhet és e célból egymással villamosan összeköthetők. Az összeköttetés a 10 cső buráján belül állandó huzalösszeköttetés vagy az áramkör bármely részében, például a (4)> (5), (6), ( 7 ) csatlakozó peckeket tartal­mazó aljzatban lehet. A (8) anód tetszőleges módon, például (9) 15 üvegcsővel szigetelt huzal, amely a (2), (3) katód köralakú nyílásán megy át. A (8) anód szabadon hagyott, nem szigetelt felső végé­nek felülete a (2), (3) toátod bevont felületé­nek csak tört része, például néhány század-20 része vagy még kisebb. A (8) anód felső vé­gének nincsen bevonata. Ilyen lanod és a (2), (3) katód kisebb távolsága mellett-is elérhető, hogy a közöttük levő köz átütéséhez illetve ívjkisüléséhez ionizálás hiányában általában 25 200 volt nagyságrendű feszültség szükséges, mikoris számbavehető erősségű áram csak pozitív irányban vagyis az anodtól a katód felé folyik, az ellenkező irányban folyó áram ugyianis elhanyagolható. 30 Az (1) csőben továbbá vjezérlő elektród van. Ezt az elektródot (10) huzalgyűrű al­kotja, amely a külső (11) kupakkal áll össze­köttetésben. Oly szerkezeti megoldás is lehet­séges, amelynél a (11) kupak elmaradt és 35 a (10) elektród az egyik, például a (7) kive­zető pecekkel áll összeköttetésben. Ez esetben a (7) peceknek a félköralakú (3) tárcsával való összeköttetését meg kell sz/akítani. A (10) gyűrűelektrod a (8) anód közelében 40 és így gyakorlatilag ugyanolyan távolságban van a (2), (3) katodtól, mint a (8) anód. A (10) vezérlő elektródnak elektronsugárzó bevo­nata lehet, bár ez nem feltétlenül szükséges. A vezérlő kisülési köz az 1. ábra szerinti ki-45 viteli alaknál a (10) gyűrűelektrod és a (8) anód között vian és a (2), (3) katodtól íüg­getlen. A 2. ábra szerint a (21) cs ő szerkezete ál­talánosságban megegyezik az előzőkben is-50 mertetett kiviteli alak szerkezetével, A (21) csőnek két félköralakú (22) és (23) tárcsából összetett katodjia van, melyek úgy amint azt az 1. ábra kapcsán ismertettük, egymással összeköttetésben vannak. A (22), (23) tárcsák-55 nak elektronsugárzó anyagból készült bevo­natuk vian. A katód nyílásán át felfelé nyúló (28) hu­zalanodot a (22), (23) katodtól (29) üvegcső szigeteli. A (28) anód szabad, nem szigetelt felülete és a katód között levő kisülési köz 60 átütéséhez .az előzőkben említett nagyság­rendű feszültség szükséges. A kisülési közön csak egyirányban mehet át az áram, vagyis a kisülési köznek egyenirányító jellege van. A (21) csőben a (28) anodon és (22), (23) 65 katodon kívül egymás mellett tovjábbi két (30) és (31) elektród is van. Ezek <a felső vé­gek kivételével egymástól és a másik két elektródtól szigeteltek., A (30) és (31) elektró­dok szabad végeinek előnyösen elektronsu- 70 gárzó anyagból készült bevonata van. A (30), (31) elektródok között levő kisülési köz füg getlen a (28) anodtól és a (22), (23) katodtól. A (8) és (10) elektródok illetve a (30), (31) elektródok között levő kisülési köz átütésé- 75 hez kisebb feszültség szükséges, mint az anód és katód között levő kisülési köz átütéséhez. E célból azoknak egymástól való távolsága kisebb, mint az «a távolság, amely a katód és anód között van. 80 Szabadalmi igénypontok: 1. Gáztöltéses kisülési cső, amelynek jellem­zői fő kisülési köz, anód nem szigetelt fe­lülete és ennél nagyobb felületű, elektron­sugárzó anyaggal bevont katód között, to- §5 viábbá a katodtól független vezérlő kisülési köz, amelyet a határoló elektródák egy­mástól való távolsága a közöttük levő ki­sülési köz átütéséhez szükséges feszültség­nek megfelelően kisebb, mint a katód és 90 anód egymástól való távolsága-2. Az 1., igénypont szerinti kisülési cső kivi­teli alakja, amelyre jellemző, hogy a cső hosszabb tengelyére haránt síkban elren­dezett körtárcsa alakú elektródja, ennek 95 az anód nem szigetelt végéhez közelebb eső felületén elektronkibocsátó anyagból készült bevonat és a tárcsában köralakú nyílás van, amelyen a tárcsától szigetelt huzalalakú anód megy át és ez a tárcsa 100 sokján túlnyúl, továbbá iaz anód nem szi­getelt hatóképes felső végének felülete a tárcsaalakú elektród felületének legfeljebb tizedrésze, mikoris az anód és tárcsaalakú elektród között egyenirányító fő kisülési 105 köz v)an, amelyen át való kisüléshez ioni­zálás nélkül nagyobb feszültség szükséges, mint a legalább még egy további elek­tróddal alkotott és a tárcsaalakú elek­tródtól független vezérlő kisülési közön át 110 való kisüléshez. 3. Az 1. vtagy 2. igénypont szerinti kisülési cső kiviteli alakja, melyre jellemző az anód szomszédságában elrendezett és elek-

Next

/
Thumbnails
Contents