133876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy töménységű alkálilúgok előállítására alkáliamalgám elbontásával

Megjelent 194?. évi december hó 15-én. IAÖYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG S/J A 1> A I) A LM I LiL I KAS 133876. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — F-9843. ALAPSZÁM. Eljárás nagy töménységű alkálilugok előállítására alkáliamalgám elbontásával. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja : 1942. évi május hó 23. Németországi elsőbbsége: 1941. évi május hó 24. A találmány a nagy töménységű alkálilúgok előállítására való ismert eljárás javítása. Az ismert eljárás szerint asz alkálilugokaí úgy állítjuk elő, hogy alkáliamalgámot 5 vízztel, vagy vizes alkálilugokkal boníótornyokban az elbontást elősegítő ismert szerek, pl. grafit alkalmazása mellett elbontják. A találmány szerint elért javítás abban van, hogy a boíitó'berendezésből elfolyó' higany 10 melegtartalmával az elbontandó .amalgám hőmérsékletét növeljük avégből, hogy az elbontást külső meleg bevitele nélkül lényegesen magasabb hőmérsékletien foganaitoisíísuk. A hőmérséklet emelkedése következtében 15 az amalgám elbontását nem csupán aránylag rövid bontási út alatt érhetjük el, hanem eddig el nem ért, oly nagy töménységű lúgot kaphatunk, hogy a bontókészülékből folyamatosan monohidrátömledékeí vezethetünk 20 el. A magasabb hőmérsékleten foganatosított üzemi eljárás még egyéb előnyökkel is jár, amelyekre az alábbiakban térünk ki. Ismeretes, hogy ha a bontási folyamat alatt a lug hőmérsékletét magasan taríjuk, 25 mintegy 850 g/l nátriumhidroxid tartalmú lúgot kapunk. Mivel azonban az elekíroliíos cellában, az amalgám előállítása annál jobb kitermeléssel, vagyis az amalgámnak annál kisebb mértékű újbóli elbomlásával megy SO végbe, minél alacsonyaíbb a cellában a hőmérséklet, az amalgámot legfeljebb mintegy 70 C° hőmérsékleten szabad a cellából elvezetnünk.. Az amalgám képződéséneik és elbontásának hőmérsékleti feltételei tehát ellentétesek. Ezért eddig akként jártak el, 35 hogy a bontókészülékben a hőmérsékletnek az alkáli fém és a víz közötti reakció következtében beálló emelkedését külső meleg bevitelével még fokozták, pl. oly módon, hogy a bontókészülék falait gőzzel, égési gá- 40 zokkal, vagy villamos ellenállásfűtéssel fűtötték. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál csupán a higanynak azt á melegmennyiségét hasznosítjuk, melyet az amiail- 45 gám elbontása közben felvett és ezzel a melegmennyiséggel az elekíroliíos cellából a boníókészülékbe folyó amalgámot előmelegítjük. Ezzel a rendszabállyal, továbbá atz amalgámból felszabadított higanyt az ellen- 50 áramban vezetett amialgárn segítségével ariynyira lehűtjük, hogy az közvetlenül újból az elektroliíos cellába vezethető. A találmány szerinti eljárásnál az elektroliíos cellából jövő amalgám hőmérsékletét 55 gyorsan oly hőmérsékletre fokozzuk, hogy pl. náíriumamalgám elbontása közben a bontókészülékben mintegy 150 C° hőmérsékletig felmelegített lúgok keletkeznek, melyek literenként 1350 g, vagyis 75 súlyszáza- 60 lék NaOH-í tartalmaznak, ennélfogva monohidrá írnak felelnek meg. A bontókószülékből folyamatosan elvezethető efajta lúgokat, vagy helyesebben monohiclrátömledékeket a legkülönbözőbb módon dolgozhatjuk fel, 65 mégpedig mint ilyeneket tartánykocsikban szállíthatjuk, vagypedig az ismert hűtési eljárással pikkelyekké vagy gyöngyökké,