133801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyag előállítására

Megjelent 1947. évi december hó 1-ón. OC

\-J MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG í V* „4 "^ SZABADALMI LEIRAS 133801. SZÁM. XlU/e/d. (IV/h/l.) OSZTÁLY. — B-15518. ALAPSZÁM. Eljárás rostanyag előállítására. Basler Hermann gyáros, Berlin-Dahlem. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 27. Németországi elsőbbsége: 1941. évi december hó 5. Papiros, kéregpapíros vagy rostanyag" lemez készítésére való rostokat fának, szalmának és füveknek feltárása útján nyernek, A fe'tárás a rostoknak v*a(gy mechankai 5 módszerrel való kibontása vagy vegyileg végzett ki választása útján, vagy pedig e két módszer egyesítésével történik. A rostokra bontásinak legegyszerűbb mechanikai módja az ismert fahorzsolási eljárás, 10 amely szerint fát jelentős vízmennyiségek alkalmazása mellett durva felületű . köve' horzsolnak. Ezt akár hidegen, akár 70—80 C-ig terjedő hő alkalmazásával lehet végezni. A horzsolás azonban annyira szétlő szaggatja a rostokat, hogy ennek az eljárásnak a termékét csak rosszabb minőségű papiros vagy kéregpapiros gyártásához való anyag adalékaként lehet felhasználni. Ismeretes a horzsolt fának osztályozása 20 és "a nem teljesen szétbontott rostnyaláboknak finomítókban két forgó, durva felületű kő- vagy fémkorong közötti további szétbontása is. Ehhez is jelentős mennyiségű vízre vtain szükség a rost anyagnak az őrlőikoroingok 25 között v?,n

ó átsodortatása végett. Ez az eljárás azonban aránylag kis mennyiségű sértetlen rost mellett jelentős mennyiségű sértett és röviid rostot és rostnyalábot eredményez. 80 Mástik ismert eljárás szerint a fadarabokat természetes állapotukban' fémkorongos oly fínomítókb-i helyezik, amelyek a fadarabokat 200 C°-o® hőmérsékleten gőz jelenlétében! megfele1

!©' nyomás alkalmazásával bontják szét. Ilyen berendezések azonban éppen 35 azért, mert nyomással dolgoznak, bonyolult felépítésűek és ennélfogva költségesek, ezenfelül pedig jelentős mennyiségű gőzt fogyasztanak. Megkísérelitek már gőzzel te

lt zárt vas- 40 edénybe helyezett fának olymódon való szétbontását is, hogy a fába behatóit gőz nyomását fúvóka segélyével hírtelen csökkentették. Az ilymódon nyert terméket sértetlen egyes rostok alkotják ugyan, de a 45 tapaszteflia>t azt mutatja, hogy. ezeket &z egyes rostokat vegyi és fizikai sajátságuk miatt kötőanyag nélkül íniem lehet nagy keménységű és szilárd kéregpapíros vagy lemez készítésére felhasználni. 50 Ismeretes végül olyan eljárás is, amely szerint a növényi rostainyiagot a'káliák, alkáliföldek vagy savanyú sók aránylag tömény oldatával nyomás nélkül hosszab ideig kezeük, hogy ilymódon az anyag fa- 55 jellegét megszüntessék, azaz a lignineket és fé'cellulozákat oldják és így többé-kev'ésbbé tiszta sejtanyagofc kapjanak. Ez a vegyi szétbontás szabaddá teszi ;S.ÍZ egyes rostokat és lehetőséget ad a rostszerkezet könnyű fel- 60 bontására. Az így nyert egyes rostoknak azonban a hathatós vegyi szétbontás folytán nfacsen többé f aj jelegük, hanem lágyak és simulékonyak s ezért többnyire papiros készítésére használják őkiet, mert kemény ké- 55 regpapiros vagy fához hasonló kemény lemezek készítésére nem adfcalmiasak. További hátránya enraek -as eljárásnak, hogy' rossz,-