133787. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülőcső vagy lámpa és eljárásás annak előállítására

2 138787. E továbbképzések egyike abból áll, hogy az alkáli- vagy alkáliföldfémet (vagy egyéb iónkibocsátó és alacsony olvadáspontú fémet vagy ötvözetet) tartalmazó kelyhet, amely a 5 törzsszabädalom szerint — esetleg hőállóvá tett — üvegből készült, mosit bármely más olyan izotermikus anyagból állítjuk elő, amely a cső vagy lámpa üzemi hőmérsék­leteién nem bocsát ki a gáztere; zaviaró gő-10 zöket vagy gázokat. Az említőit feltételeknek megfelelő anyagok egyebek közt: a porcéi lén, tűzálló anyagok, pyrexüvegek, tűzálló fémek, stb. A legjobb eredményt mégis ak­kor érjük el, ha a kehely anyaga ugyanaz, 15 mint az elektródák burkolatáé, vagyis álta­lában közönséges üveg. Megállapítottam továbbá, hogy optimális eredményt akkor érünk el, ha a kehely belső keresztmetszeti mérete a csőtest belső ke­áO resztmetszeti méretét megközelíti, előnyösen pedig ennél kissé nagyobb. A kehely vastag­ságát a gyártásnál szerepet játszó tényezők szabják meg. Ilyenek: az olvadásban levő fém, az a hőfokemelkedés, amely a csőfal ü5 belső felületének hőkezeléssel való tisztítása végett még nyomokban jelenlevő levegő iónbombázásából ered, mindenekelőtt azon­ban az egymással érintkező anyagok (vezeték fémje, elektróda fémje, üveg) lényegesen HO különböző kiterjedése. A kehely vastagsága a gyakorlatban a kicsiny és közepes áram­erősségekhez 0,4 mm és ettől az értéktől a legnagyobb áramerősségekhez használt 0,8 mm értékig növekszik. A kehely hosszát 35 nagyra vehetjük, minthogy az szabja meg a kezelt fém elektrónkibocsátó felületét. A találmány szerint továbbá oly célból, hogy az alkálifémek és alkáliföldfémek ter­mészetes Lonikus tulajdonságait a villamos SO kisütőcsövekben és lámpákban jobban ki­használhassuk, két vagy több ilyen fémet a lumineszcencia törvényeinek megfelelő arr­. nyokban bensőén egyesíthetünk. Az ilyen ötvözeteket előnyösen tömegben állítjuk elő, •45 a törzsszábadalomban ismertetett frakcionált desztillálás kapcsán. Evégből az ötvözendő fémeket a szükséges arányokban abba a lég­ritkított terű készülékbe vezetjük, amelyet a törzsszabíadaliom ugyancsak ismertet. Az öt-50 vözendő fémek olvadáspontjainak különbsé­géi a vákuum hatása egyenlíti ki, mely tehát a gőzök és tisztátlainságök eltávolításán kívül kompenzátor szerepét is játssza. Ily módon — egyebek közt — 100° alatt nátrium és ká-55 üum bármely kívánt arányú ötvözetéi állít­hatjuk elő. Ebben a kiválasztott esetben a kálium nagy iónkibocsátó képessége fokozza a nátrium anódikus és kaitódikus tulajdon­ságait. Hasonló feltételek mellett természe­tesen az alkáli- és alkáliföldfémek bármely 60 más ötvözetét is előállíthatjuk. A találmány szerinti elektródákkal felsze­relt villamos kisütőcsövek és lámpák gyár­tásában a gáztér elektródák egyidejű tisztítására előnyösem a következőképen jár- 66 hatunk el: A fentebb imerletett módon előállítót' elektródákkal felszerelt kisütőcsövet szoká­sos módon olyan vákuumsizivattyuhoz köt­jük, mely a cső belső nyomását gyorsan ,n 0,00001 higanymilliméter alá tudja csökken­teni. A csőnek ia szivattyúhoz kötésié a'»ti az elektródák fémjét, mely a fentebb ismer­tetett előzetes vákuumkezelésen már keresz­tülment, a cső vákuumjának hatása alatt 75 ismét megömlesztjük, és amikor a nyomás eléggé lecsökkent, a fémet a hőmérséklet hirtelen növelésével elpárologtatva a kehely és a burkolat falára csapjuk le. Az elektróda ekkor teljesen kész, aholis a lecsjapődás a 80 cső térfogatának függvényében önműködően arra az emittáló felületre korlátozódik, amely a cső teljes ionizálásához szükséges-A fémet e különböző állapotokba hozó hőeljárások változatosak. A nagyfrekvenciás 85 indukcióval történő hevítésen kívül a leg­egyszerűbb és legalkalmasabb eljárás az, amelynél az elektródák nagy viáltakozóáramú feszültségre hozott fémjeinek kölcsönös iór.­bombázásiávai, hevítünk, aholis az áram- :••'> erősség és a feszültség a gáztérfogattól függ. Bármelyik eljárást választjuk is, az alkáli­vagy alkáüföíldfém alapanyagú elektródák használata folytán a szükséges hőfokot lé­nyegesen csökkenthetjük ahhoz a hőfokhoz !'5 képest, amely a nyújtható fémekből, így rézből, vasból, stb. valló alapanyagú elektró­dáknál még akkor is szükséges, ha az utóbbi fémeket csupán a sötét-vörös izzásnak m -felelő hőmérsékletre hevítjük. Másrészt e írni hőkezelések alatt az alkáli-, alkáliföld- vagy egyéb fém megömlesztésénél tartóként sze­replő, üveg vagy más izotermikus anyagú kehely jelenléte a belső és külső hőmérsék­letek közötti különbség folytán egészen az :(5 elektródáiéin teljes elpárólogtatásáig lehe­tetlenné teszi azt, hogy fém az ötvözet falai­hoz tapadjon,; egyúttal pedig a burkolat üve­gében kiküszöböli azokat a feszültségeket, amelyek az üveg és az elektródát alkotó lto fém különböző hő tágulási együtthatójától erednek, valamint a gáztiereí zavaró gázok távozását, amit e feszültségek okoznának. A kehely jelenléte továbbá lehetővé teszi, hogy az elektronok az elektródák romlása nilkül 115 újból egyesüljenek, minthogy az iónmozgásal tovßvitt rész minden periódusban rekons'rua­lódik.

Next

/
Thumbnails
Contents