133730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatok táplálására való készítmény előállítására

Megjelent 1947. évi november hó 15-éo. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13HT30. SZÁM. IV/e. (X/e.) OSZTÁLY. — D-565Í. ALAPSZÁM. Eljárás állatok táplálására való készítmény előállítására. Dullien Tibor üzletvezető, Budapest» A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 25. Ügy találtuk, hogy az akácfa és a csalán levele értékes takarmány. A levél megszárítva azonban porszerű anyaggá törik össze, úgy, hogy ilyen alakban takarmányként nem 5 használható. A találmány értelmében ezért úgy járunk el, hogy a száraz akáefa'eveleket és/vagy csalánleveleket kp tő anyaggal keverjük és alakdarabokká alaki"juk. Erre a célra alkalmasak a z^den szedett és megszárított 10 akácfalevelek, vagy csalán?évelek, de alkalmasak a lehúzott száraz, vagy a fán, vagy száron ősszel megszárad; levelek is. A találmány szerinti eljárás célszerű kivitelénél úgy járunk e\ hogy a száraz akácfa-15 leveleket és.Vagy csalánleveleket aprítjuk és az így kapott porszerű anyagot dolgozzuk fel alakdarabokká. Kötőanyagként e'őnyösen oly •anyagokat használunk, melyeknek szintén tápértékük van és melyek a mezőgazdaság-20 ban vagy iparban melléktermékként vagy hulladékanyagként adódnak. így felhasználhatjuk a cukorgyártásnál adódó melaszt, a sörgyártásnál és szeszgyártásnál adódó törköly vagy éleszfőtartalmú anyagokat, a növényi 25 olajgyártásnál adódó melléktermékeket, a vérplazmát, stb. Az a'akdarabok előállításánál a találmány értelmében akként járunk el, hogy az aprított akácfaleveleket éa/'vagy csalánleveleket a kötőanyag hozzáadásával kép-30 lékeny anyaggá gyúrjuk, majd a tésztagyártás1

,

illetve torhonyakészítés módjára alakdarabokká alakítjuk. Az íqy készített' al&kdarabokat tartósítás céljából szárítjuk. ÁUatt takarmányként természetesen a frissen készített és nem Ezárított alakdarabotoait is felhasználhatjuk. rb Szabadalmi igénypontok: 1- Eljárág állatok táplálására való készítmény előállítására, melyre jellemző, hogy száraz akácfaleve et és vagy csalán- 40 levelet kötőanyaggal keverünk és álomdarabokká alakítunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a száraz akácfa^velet és/vagy csalánlevelet 45 •aiprítjuk és az aprításkor kapott porszerű anyagot dolgozzuk fel kö'őanyaggal alakdarabokká. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerin'i eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, 50 hogy kötőanyagként tápértékkel bíró mezőgazdasági vagy ipari meréktermékeket vagy hulladékanyagokat, mini a cukorgyártás, sörgyártás, szeszgyártás, növényi olajgyártás, vérfeldolgozás melléktermé- 55 keit, iltetve hulladékanyagait használjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy &z aprított akácfalevelet és Vagy csalánlevelet kötőanyag hozzá- 60 adásával képlékeny anyaggá gyúrjuk, majd a

tésztagyártás, illetve tarhonya^ készítés módjára alakdarabokká alakítjuk és azokat előnyösen szárítjuk. írelelös kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-Htca 10. — Felelős: JSTedeczky László igazgató-