133727. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet, főleg erősáramhoz
Megjelent 1947. évi november hó Í5-éii. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS J 33727. SZÁM. VH/g OSZTÁLY. — D-5566. ALAPSZÁM. Kapcsolószerkezet, főleg erősáramhoz. Duiikel Ottó mérnök, Berlin. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 27. Németországi elsőbbsége 1940. évi november hó 2. A taiálmány a dugaszos kapcsolás elvén alapuló főleg erősáram céljaira alkalmas kapcsolószerkezet. Az ismeretes erősáramú kapcsolószerkeze-5 tek, akár lapos, akár kör- vagy ejyd-b alakú keresztmetszetűek, gyakorlatilag nem megfelelők, mert az érintkező felületek nem fekszenek teljesen egymásra, hanem csak pontokon vagy vonalon érintkeznek. Hosz-10 szas megfigyelések és kiséretek szerint a lapos felületű (késes) érintkezőknél már az érintkező felületek kis egyenetlensége vagy a kés ill. a rugózó befogadórész szélén levő türemlés vagy dudor is elegendő, hogy 15 megakadályozza az egész felület érintkezését. Lemezrugókbál álló befogadó kapcsolófél esetén ehhez még az is járul, hogy a rugófeszültség a rugózó elem egész szélességében nem egyenlő és az érintkező fé'ü^0 let az egyik oldalon kiáll, úgyhogy az érintkezés csak egyoldalas. Az erőfeszítés fokozása is rendszerint legfeljebb csak azt eredményezi, hogy vonalas érintkezést- kapunk. E hibák gyakran már a,z előállításkor lép-25 nek fel. de rövid használat után már rendszerint beáH! ana;k. Pontos felü'etek előállí ása azért is nehéz, mert ha, azok szalagvasból vagy lemezből készültek a felü-etek hajlamosak domború vagy homorú alako: fel-30 venni. Az él megsérülése (ha ütés vagy nyomás éri azt) minden esetben járulékos pontatlansági hibaforrás. Az említett egyenlőtlenségeket fokozott összeszorítással nem lehetett megszüntetni, annál kevésbé, 35 mert az ilyen kapcsolószerkezeteknél; alkalmazható összeszorítás felső határa nem nagyon magas. Az olyan kapcsolószerkezeteknél, amelyeknél; kör- vagy más alakú, merev vagy pedig felhasított csap az , érintkező, ugyancsak 40 nem sokkal kedvezőbbek &z érintkezési viszonyok. Ugyanis az érintkezési felület ezeknél is vonal'-, kör- vagy pont alakú és az érintkezés ezeknél is rövidesen annyira megromlik, hogy ki kell a szerkezetet cse- 45 rélni. Továbbá ezeknél sem áll kellő arányban az anyagszükséglet az elért e'lőnnyel. Az ismert szerkezeteket anyagszükséglet szempontjából tekintve ugyanis megállapítható, hogy az áramot szállít ó vezetékek ke- 50 reszmetszete aránytalanul kisebb ai kapcsolóbeli szerkezeti és érintkező részek kereszt-' metszeténél. A találmány kiküszöböli mindezeket a — főleg túlnagy méretekben, nagy anyagszük- 55 ségletben, rossz 'érintkezésiben és üzemi megbizbatatl&nságban jelentkező — hátrányokat. A feltalált új szerkezetnél az érintkező felületek tetszőleges számú, egymás mellett 60 elrendezett, külön-külön működő érintkező elemekből; állanak, úgyhogy mindenkor nagy számú egyes felületelemre osztott és így legteljesebben kihasznált érintkező felületünk lesz. Ennek további előnye az ismertek- 65 hez képesí, hogy valamelyik érintkező elem megsérülése vagy kiesése nem csökkenti lényegesen az érintkezés jóságát, amely mindig benső lesz és átmenetesen jön létre. Továbbá a működő érintkezési felü'etek leg- 70
