133726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lejtők, rézsük és töltések előállításának lehetővé tételére és biztosítására, csúszás és folyás szempontjából veszélyes talajok esetén

133720. 3 zető, például porózus betonból, sűrű szövetből, &tb. álló (3) diafragmával van egymástól elválasztva és e (7, 8, 6) részek a (9) talajba sülyesztett, nem vezető anyagból álló, mind-5 kétoldalt nyitott, üreges (10) edényben, például megfelelő alakú betoncsőben vannak elhelyezve. E (10) edénynek a (6) amoda felüli nyílása a víztelenítendő (9) tal&j felé néz, míg a (7) kaitóda felöü nyílása (11) elvezető-10 vezetékkel van összekötve. Ha a (6) és (7) elekíródákait egyenáramforráshoz kapcsoljuk, úgy a (9) talajból a (7) katóda felé vándorló víz az üreges (10) edényben összegyűlik, ennek (11) vezetékében felemelkedik és 15 ebből elfolyatható vagy más módon eltávolítható. Foganatosítási példák. 1. Az 5. ábrán feltüntetett módon (12) üvegiartányba nagy víztartalmú (13) homok-20 töltést helyeztem. E (13) homoktestben &?. egyik tartányfal közelében az anódaként szolgáló (14) lemezelektródát és a szemközti tartányfal közelében a (15) üvegcsövet rendeztem el. E (15) cső, alsó végén, finomszemű 25 (16) dróthálóval volt elzárva, felülről pedig a katódaként szereplő (17) drót volt belehelyezve. Ezután kevés vizet öntöttem a (15) csőbe és az anódát és katódát a 6 Volt feszültségű (18) egyenáramforráshoz kapcsol-30 tam. Az egyenáram bekapcsolása után a víz a (15) csőben néhány percen belül a (13) homoktöltés felszíne fölé emelkedett. Ami után az üvegcsövet nagyrésaben üresre szivattyúztam, a víz e (15) csőben újból felemelkedett 35 és így tovább, amíg az egész (13) homoktöltés teljesen száraz és lényegesen világosabb színű benyomást nem keltett. Mérésiekkel megállapítottam, hogy a homoktöltés víztartalma az ismertetett művelet eredményeképen 40 eredeti értékének 1/6 része alá csökkent. 2. Annak a bebizonyításiára, hogy vízzel túltelítetté finomszemcsés tjaiajt, például löszt, amelyben még némiképen állékony rézsüt sem lehet létesíteni, a találmány sze-45 rinti eljárás segítségével milyen gyorsan lehet vízteleníteni, a hamburgi hídhivatal laboratóriumában a következő modell-kísérletet végezték. Kb. 1 m hosszú és 30 cm széles üvegedénybe vízben mesterségesen dú-50 sított lösztalajt vittek, mely annyira pépes halmazállapotú volt, hogy vele még igen enyhé lejtésű részüt sem lehetett létesíteni. Ezután az üvegedény közepébe igen finomszemű dróthálóból előállított, 3 cm átmé-55 rojű kutat helyeztek, melyet homokszűrő vett körül és mely lefelé, azaz az üvegedény feneke felé vízteleníthető volt. A kút több órás várakozás után összesen kb. 3 cm3

vize; adott, azaz gyakorlatilag semmit. Ezután az edény hosszirányában az előbbitől kb. 30 60 cm-nyire, kb. 2 mm átmérőjű vasdrótot rendeztek el és ©i két elektródát 110 Voltos egyenárammal táplálták. A kút néhány per cen belül bőven adott vizet és V2 órán belül már, kb. 500 cm3

víz volt a talajból kivonva. 65 Ezzel már (lehetségessé vált egy 1:3 lejtésű rézsű előállítása, további % óra ut.án pedig már egy 1:1,5 lejtésű rézsüt 'lehetett előállítani. 3. Az eredményes laboratóriumi kísérletek 70 alapján a német birodalmi v/a|Stutak hannoveri igazgatósága Salzgitternél, egy vasút vonal tervbeveti építésével kapcsolatban, lösztalajban, nagyméretű kísérletet' végzett. E kísérlet célja annak megállapítása volt, 75 vájjon lehetséges-e az igen vízdús és erős vízjhozzááramlásbian szeinvedő lösztaíajban kb. 6 m mély bevágást készíteni. Ez a munka több előző kísérlet alkalmával annyira roszszul sikerült, hogy már arra gondoltak, hogy 80 az építkezés megkezdése ellenére az egész vasútvonalat elhelyezik ia szóblanforgó területről. A tervezett bevágás mindkét oldalán, kísérletképen, 10—10 drb. 10 cm átmé" rőjű, a terepszinttől számított 7.50 m mély- 85 ségig terjedő kutat helyeztek el egymástól 10 m-es távofeágban, 2—2 kút közé egyhüvelykes vascsövet vertek be ugyanilyen mélységre. Ennek az volt a célja, hogy a készítendő belvágás felé nyomuló nedvességet 90 a középső vascsövektől az oldalit lévő kutak felé szorítsák és egyúttal JBIZ egész talajvízszintet a bevágás környezetében süllyesszék. Az egész elrendezés a 6. ábrán felülnézetben és a 7. ábrán a 6. ábra a—a vonala menti 95 metszetben látható A rajzom (19) a 10 cm átmérőjű, hasított vascsövek 'alkotta katódakutakat (20) az egyhüvelykes vascsövekből álló anódákat (21) a víztelenítés irányát, (22) a bevágás fenekét, (23) a tíalálmány szerinti 100 eljárás alkalmazásával! kapott rézsüt, (24) a tervezett 1:2 lejtésű rézsüt, (25) az eredeti talajvízszintet, ;26) a süllyesztett talajvízszintet és, (27) iá (1;

9) katódaesövék alsó részének réseit jeUzi. Mindenekelőtt meg kel" 105 lett állapítani, hogy a kutak villamos áramcsatlaikozás nélkül is iádnak-e vizet? A kutak, a környező talaj át nem bocsátó volta miatt még néhány óilaii várakozás után sem adtak vízmennyiségeket. Ezután 90 Voltos egyen- 110 áramforrást kapcsoltaik be, mimellett a;z egész elrendezés kb. 200 Amper áramot fogyasztott. A kutak 1 órán belül kutiankénl és percenként átlagban 3 liter vizet adtak. Az első 4 kísérleti nap follyamán a 20 kút 115 összesen átflagbain 2,5 m3

vizet adott órán-