133709. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltóáramú és egyenáramú hálózatok közötti teljesítménykicseréléshez

1&3709. ft van. Bniniek oka az, hogy igen sok vasfajta, amelyet kapcsoló fojtócsévékben alkalmaznak, erősen könyökbe tört mágnesezési karakterisztikát mutat, ai könyök fölött azon-5 ban nem megy át közvetlenül a teljes telítési körzetbe, hanem előbb nagyobb körzetben nagyobb hajlásai van, mint a teljes telítési körzetbani. Hogy a kapcsolófojtócsévékben az áram, amely már az abszolút telítés 10 körzetében van, tovább fokozódjék, a fojtócsévén a fluxus nagyobb mértékű változása mellett nagyobb (Sedt) feszültség-időintegíálra vao szükség, ahol (e) a csévén mért feszültség, mimt afoifoam az esetben, ha azt 15 kívánjuk, hogy az áriam csak közvetlenül a könyök fölött fekvő értékre növekedjék. Ez azonban nagyobb áramerősségek esetén az árairnvezetés két egymást követő fázis közötti átmenetéinek nagyobb késleltetésével jár, míg 20 ugyanez a! folyamait közvetlenül a telítési könyök fölött fekvő terhelő áramok esetén gyorsabb lefolyású. A viszonyok felfoghatók, úgy, hogy n.algyoibb terhelő áramoknál a kivezérlés foka valamivel csökken, míg csökkenő 25 terheléssel nő és ennek megfelelően a feszültség-áramgörbe kisebb terheléseknél az említett emelkedést mutatja. Ezek a viszonyok annál élesebben jelentkeznek, minél inkább megvan az alkalmazott vas

mágne-30 sezési görbéjének a fentemlített tulajdonsága. Egyéb okokból oda törekszenek, hogy a fojtócsévékben olyan vasat alkalmazzalak, amelynél a mágnesezési görbe az éles könyök fölött lehetőség szerint azonnal az ab-85 szolút telítés körzetébe megy át. Hogy az ilyen vtasból készült kapcsolófojtócsévék magjainál a karakterisztika kellő görbületét elárjük, a fojtócséve magjának egy részét a fentemlített, önmagában .kedvezőtlenebb 40 mágneses tulajdonságú vasból készíthetjük. Mivjel a karakterisztikák görbületére csak akkor van szükség, amikor a terhelés oly körzetekben mozog, amelyekben a visszáram veszélye fennáll, elegendő ha a fojtócsévie 45 magjának e vasbetéte csak ebben a terhelési körzetben hatásos. Oly terheléseknél, amelyeknél a visszáram veszélye nem áll fenn, a csévemag említett részét, például az azon elrendezett menetek rövidrezárásával, vagy 50 előmágnesezéssel hatástalanná tehetjük, hogy annak a vasnak az előnyös sajátosságait, amelyől a mag többi része készült, teljes mértékben kihasználhassuk. Mivel a kivezérlés foka a kapcsolófojtócsé-55 vék előmágnesezésével befolyásolható, a karakterisztika görbületét és annak hajlását a kapcsolófojtócsévjék terhelésével változó előmágnesezés útján is elősegíthetjük. Ekkor az előmágnesező áramot célszerűen oly önműködő szabályozóval szabályozzuk, me- 60 lyet a terhelő áram befolyásol és amelynek a kivánt karakterisztikája van. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés váltóáramú hálózat és egyenáramú hálózait közötti kölcsönös teljesít- &í) ménykicserélésre, kapcsolói o j tócsévékkel ellátott érintkezős átalakítók útján, melyre jellemző, hogy a hálózatok két oly érintkezős egyenirányító útján vannak egymással összekötve, melyek közül az egyiknek minden esetben, egyenirányítós vezérlése, a másiknak váltóirányítós vezérlése van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vál- /a tőirányító módjára vezérelt érintkezős átalakítóegység feszültségi karakterisztikájának felszálló ágán levő (C) üresjárat pont mélyebben fekszik, mint az egyenirányítóként vezérelt érintkezős áramát- " alakító egység feszültségi karakterisztikájának leszállóágán fekvő (U) üresjárat pont és hogy a két karakterisztika egymást egy átajakító egység megengedett terhelési áramánál kisebb (Io) áramérték 85 helyén metszi. 3- Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti berendezés kivjiteli alakja, melyre jellemző, hogy a váltóirányító karakterisztikájának (C) üresjárati pontja legfeljebb annyival 90 fekszik az egyenirányító karakterisztikájának legnagyobb terhelési pontja (Ti) fölött, illetőleg az egyenirányító karakterisztika (U) üresjárati pontja legfeljebb annyival fekszik a váltóirányító karak- 95 terisztika legnagyobb terhelési pontja (T2) alatt, hogy az egyik egység legnagyobb terhelésekor visszafelé irányított feszültség vagy egyáltalán nem, vagy csak oly mértékben lép fel, hogy a vissz- iC0 áram a

kapcsolófojtócsévék telítési áramának értéke alatt marad. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyenirányítóra kap- IQ

5 csolt transzformátorfeszültség nagyobb, mint a váltóirányítóra kapcsolt transzformátorfeszültség. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berenflezés kiviteli alakja, melyre HQ jellemző, hogy mindkét átalakítóegység a közös transzformátortekercselésnek kü-