133640. lajstromszámú szabadalom • Állandó központi időjelzést közvetítő villamos rendszer
133640. 5 egyenirányítóból; érkező áramokból. Ennek az egyenáramnak erősségével egyenlő az adóból kisugárzott állandó 'amplitúdójú váltakozóáramnak a (33) egyenirányítóból ki-5 lépő, egyenirányítóit módosulata. Ezzel az egyenárammal; előmágnesezzük a (40), (41) vasmagokat, még pedig ellenkező irányban, mint ahogy ezeket a (34), (35) egyenirányítókból kapott áramok mágnesezik. Így végered-10 menyben e vasmagok a tényleges kívánt vezéráramokkal (7. ábra) mágneseződnek, még pedig a (40) vasmag az I, a (41) vasmag pedig a II. áriammal. A vasmagok közt ennélfogva a központi vezéróra ritmusában forgó 15 mágneses mező keletkezik, mely magával forgatja a közepén levő (42) ferromágneses rudat. Utóbbi közös tengelyre van ékelve a (43) vevőóra (44) percmutatójávail, mef-yet a rajz világosságai kedvéért a 4. ábra jobb 20 felső sarkában külöp: kirajzoltam. A (44) percmutató ily- módon pontosan együttjár a központi vezéróra percmutatójával. Az egyenirányítók anódkörének zavaró saját áramát a vezéráramokból mindegyik 25 egyenirányítónál egyegy hídkapcso-lással küszöbölhetjük ki. Az óramutató vezérlése a következőkében történik. A 3. ábra szerinti adóban az állandó amplitúdójú váltaikozóánamot szolgál-30 flató (29) ultrahanghullámú generátort egy kondenzátor elforgatásával minden órában más és más rezgésszámra kapcsoljuk olyképen, hogy a rezgésszám a 12"órás ciklusban minden óra kezdetén emelkedjék vagy süty-35 lyedjen. A 4. ábra szerinti vevőben a (33) ultrahanghullámú egyenirányító a már ismertetett módon hangolódik be- A (45) óiamutató a (37) forgó kondenzátor tengelyén van és mindig a vezéróra szerinti órlaidőt mu" 40 tatja- A vevőnek a fentiek szerint nem kell állandóan üzemben lennie a pontos idő jelzése végett, mert az bármely pilllanatban bekapcsolva, azonnal a mindenkori pontos időt mutatjEi. 45 Az isimertetett megoldást úgy módosíthatjuk, hogy az egyik vezéráramot középfrekvenciái" vivőhullám nélkül magán az adó nagyfrekvenciás vivőhullámán közvetítjük; ekkor az előbbi kivitelnél megfelelő átalakításokat 50 kell végezni. A két vezéráramot, továbbá két egybeépített külön adó különböző hullámhosszokon sugározhatja ki és megfelelően behangolt két, összeépített vevő veheti fel, melyek közös mágneses forgómezőt hoznak 55 létre " További kiviteli lehetőséget tüntet fel az 5. és a 6. ábra. Itt az adóban az egyik vezér" áramhoz ennek amplitúdójával egyenlő vagy ennél nagyobb egyenáramot adunk, a másik vezéráramtól pedig ugyanezt az egyenáramot 60 levonjuk, amikoris mindkét vezéráram változó egyenárammá alakul. Egy kommutátor állandó, gyors ütemben hol az egyik, hol a másik vezéráram, körét zárja, illetve nyitja, így mindkét áram szaggatott ütemű lesz, 65 még pedig úgy, hogy az egyik megszakadásának tartama alatt a másiknak áramköre zárva van. A két vezéráram az adóberendezés gerjesztőjébe közös vezetékpáron érke" zik. A közös vezetékpárban az áram lefolyása 70 a 14. ábra szerinti, A nagyfrekvencia modulálása hasonlóan történik, mint a 3. ábrán feltüntetett adónál. A nagyfrekvencia modulá" lása után az áramgörbe alakja a 15. ábra szerinti. 75 A vevőben a rádiófrekvencia demodulálása után a beérkezett lüktető egyenáramot (16. ábra) a vezéráramoknak egyenirányítóval történő szétválasztása végett a vezéráramok kétszeres amplitúdójával (2f) piusz a go nagyfrekvencia modulációs fokával (m) sülyeszteni kell (15. és 16. ábra), ami az adóból külön e célra kisugárzott: áram, révén lehetséges. A változó egyenáram ily módon visszaaiakul azzá az árammá, amely az adó- 85 ban a vezéráramok közös vezetékében fellépett (14. ábra). A kapott áramból a vezéráramokat két egyenirányító kör szűri szét (17. ábra). A zérus vonal, alatt változó1 áram (a 14. ábrán látható lüktetőáram alsó bur- 90 kóló görbéje) vezetékeit az egyenirányítóba való bevezetés előtt felcserélve és mindkét áramot a fent említett módokon, az adóból kisugárzott, előbb említett áram, megfelelő hányadával (a vezér áramolt amplitúdójával) 95 sülyesztve, a szükséges vezéráramok keletkeznek, melyeket külön-külön a mágneses forgómező megfelelő tekercseibe vezetünk. Az 5. ábrán az adó (46) nagyfrekvenciás része megegyezik a 3. ábra szerinti (27), 100 (28), (31) résszel. A lényeges eltérés a modulálásban van. A (47) vezéráram-gerjesztő is megfelel a 3. ábrta (13—22) vezéráram-gerjesztőjének. A (47) gerjesztő vezéráramaiból a (48) vezetékben folyó egyenáramok hozzá- 105 adása, ül- kivonása folytán változó egyenáramok lesznek. A1 (48) vezetékben folyó egyenáramok nagysága ugyanis egyenlő a vezéráramok amplitúdójával vagy ennél nagyobb. Az így emelt, ill. süllyesztett áram- no görbéjű áramokat a (49) kommutátor gyors ütemben, pl. másodpercenkint 50-szer, felvált Via ki- és bekapcsolja, úgyhogy azok felváltva jutnak a nagyfrekvenciás erősítő rácsára. Erre a rácsra indukálódik még az (50) 115 ultrahanghullám gerjesztőből kapott állandó
