133623. lajstromszámú szabadalom • Terresztrikus távcső, különösen célzótávcső
Megjelent 1947. évi október hö 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 133623. SZÁM. VII/íl. OSZTÁLY. — A-4616. ALAPSZÁM. Terresztrikus távcső, különösen célzó távcső. Askania- Werke Aktiengesellschaft, Berlin- Friedenau. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 16. Fordítórendsaeres távcsöveknél (terresztrikus távcsöveknél) bizonyos nehézségekkel jár' több mint 15°-nyi valódi látómező betartása mellett a tárgylencsén át képmező belépő határsugarait a fordítórendszerbe bevezetni. Evégből pl. a tárgylencse képsíkjában vagy annak közelében külön kollektívlencsét rendeztek el, mely azonban két levegővel érintkező üvegfelülete következtében visszaverődés folytán járulékos fényveszteséget okozott és zavaró mellékképeket eredményezett. Ezenkívül ismeretessé váltak oly távcsövek is, melyeknél a fentemlített nehézségeket külön kollektív lencsék nélkül többtagú, frontlencséből és meniszkuszalakú hátsólencséből álló tárgylencse segítségével küszöbölték ki, melynél a hátsólencse gyujtóponttávolsága nagyobb, mint az összetafpasztott előnyösen kétrészű elülsőlencse gyujtóponttávolsága és a frontlencse és hátsólencse közötti távköz nagyobb, mint a tárgylencse gyújtótávolságának 0.5-sz;öröse. A találmány szerinti távcsőnél az utóbb említett fajtájú távcsőből indulunk ki. A találmány célja, hogy az effajta távcsöveknél eddig még fennálló erős elrajzolast, valamint a képmező ívelt elhajlását kiküszöböljük ég egyidejűleg elérjük, hogy a tárgylencse előtt fekvő belépőpupilla .távolsága a tárgylencsétől megfelelően nagy, ami különösen célzótávcsöveknél fontos, melyekkel valamely védőfal, pl. páncéllemez lehetőleg kis nyílásán át kell céloznunk. A találmány érteiméiben e feladatot úgy oldjuk meg, hogy a hátsólencsét úgy rendezzük el, hogy homorú felületét a képsík felé fordítja és emellett a frontlencse gyújtótávolsága az 1,25—1,30-szorosa, a hátsólencse gyújtótávolsága a 2,2—2,4-szerese és e két lencse egymással szemben fekvő fő- 40 pontjainak egymástól való távolsága gyakorlatilag 0.6-szorosa a teljes tárgylencse gyújtótávolságának. A találmány értelmében továbbá a raeniszkusz görbületi sugarát úgy választjuk 45 meg, hogy a tárgylencse teljes gyújtótávolságának 0,9—1,0-szorosa illetőleg 4,0—6,0-szorosa ég a frontlencse külső felületeinek görbületi sugarai pedig egymással közel egyenlőek, mégpedig a tárgylencse teljes 50 gyújtótávolságának mintegy 1,2-szörösének feleilnak meg és egymástól legfeljebb 10°/o -kai térnek el. Ezzel elérjük, hogy a nagy tengelytávolságban és a képmező nagy tengelyszöggel beeső határsugarai ellenére az első 55 felületen nem kapunk túlnagy törést, mely a jó korrekturát esetleg hátráltatná. Az alábbi táblázat F=100 mm gyújtótávolságú tárgylencséhez megadott kiviteli példa kapcsán az (n)—(rs) görbületi saga- 60 rakat ,a (di)—(d4) közép távközöket, illetve középvastagságokat és a Schatt-féle üvegjegyzék szerinti üvegfajtát tünteti fel. ri = -f 118,3 di==10,0 vd v 65 r2 = — 36,4 d 2 = 3.33 Ba K a 1,5725 57,5 rs = —125,0 d 3 =-.62,5 S F a 1,6477 339 r4 -= + 93,7 d,= 6 ; 66 r6 = -J" 502,2 B K7 1,5163 64,0
