133576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes alakdarabok előállítására

Megjelent 194?. évi október hó i-éii. MAGYAR SZABADALMI BTBŐsA« SZABADALMI LEÍRÁS 133576. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — P-10504. ALAPSZÁM. Eljárás fémes alakdarabok előállítására. Pertix*Werke Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin» A bejelentés napja: 1942. évi november hó 11. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hó 20. A találmány eljárás fémből készült álakdarabok, előnyösen üreges testek, pl. galván* elemekhez való cinkserlegek előállításiária a 5 hideg fröccsöntőeljárás szerint. Az ilyen eljárásoknál eddig az a hátrány mutJatkozottti hogy a szerszámok viszonylag nagy mechanikai igénybevételük következtében még a legkeményebb szerszámacél használata ese-10 tében is gyorsan elhasználódtak. Ennek folytán az ilyen szerszámokkal készített, alakított testeik, különösen a galvánelemekhez való cinkserlegek nem voltak a szüksé* ges mérethűséggel készíthetők és ezenkívül 15 reoék keletkezése következtében is hibájsak voltak. A találmány értelmében meglepő módon sikerült e hátrányokat kiküszöbölni és jelentős technikai előnyöket elérni azzal, hogy a 20 sajtolandó testeket, tömböket! a sajtolás előtt hőálló és legkisebb mennyiségben is hatékony síkossá tevő szerrel porlasztjuk illetve vonjuk be. Ezzel a rendszabállyal a szerszármck élettartamát' ntóntlegy megkétszerezhet^ 25 jük. Ezenkívül la sajtolásnál mutatkozó selejtet igen jelentősen csökkenthetjük és teljesen sima, majdnem fényezett felületű tárgyakat, például cinkserlegeket kapunk. Különösen galvánelemekhez való cinkserle 30 gek előállításánál az ilyen elemek jósága szempontjából is igen jelentós előnyöket 'érünk el, amennyiben az erősen fényes felületű és recés valamint szerkezeti hiba nélküli cinkserlegek elektrotechnikai szempontból 35 teljes felületükön sokkal egyenletesebben hatékonyak és az idő előtti helyi korróziók is elmaradnak. A síkossá tevő szert a találmány értelmében vagy poratlakbian, vagy pedig hőálló emulaiók uletve iszapolások 40 alakjában használhaftjuk. A találmány értelmében különösen jó eredményt ériünk el poralakú talkum alkalmazásával; A cinktömbök sajtolásához emellett a találmány értelmében az ilyen poralakú talkum igen 45 csekély mennyiségé^ mégpedig 50 kg cinkre számítva csupán 1—8 g*nyi mennyiségét al* kalmazZ;uk. A közönséges poralakú talkum helyett az úgynevezett szteaiintalkumo*, vagy aszbesztint is használhatjuk. A fémet 50 síkossá tevő egyéb anyagokat, pl. poralakú grafitot is alkalmazhatunk. A síkossá tevő szert minden esetben oly csekély mennyiség* ben alkalmazzuk, hogy a sajtolás után, különösen a kész cinkserlegeken a síkossá 'tevő 55 szer csupán igen csekély nyomokban marad vissza^ melyek a cink ejektroltechnikus hatékonyságát nem befolyásolják károsan. Ebből a szempontból az rlért technikai hatás anynyiban is meglepő, hogy az ilyen kis mennyi- 60 ségek teljesen elegendők ahhoz, hogy a szerszámok kímélése és az előáTOorfJtí tárgyak egyenletessége tekintetében mutatkozó fentemlftetl előnyöket elérjük. Ha a sikossá *evő szert hőálló emulziók illetve iszapolások 6£ alakjában alkalmazzuk, a sajtolandó testeket