133565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telített szénhidrogének feldolgozására
2 iaBäß^i A kiindulási anyagot önmagában ismert módon bontjuk szét, azonban célszerű, ha lehetőleg éles szétválasztásra toreKszünk. A találmány szerinti eljárást pl. kovetKe-5 zőképen foganatosíthatjuk: Széndioxidnak közönséges nyomáson vaió hidrogénezósével kapott és utólagos hidrogénezésnek alávetett, 200—410 C° hőmérséklettartományban forró olaj 1000 l--nyi mennyi-10 ségét harangfenekű oszlopban csökkentett nyomáson és utóbb túlhevített vízgőz segítségével rektüikálóan desztilláljuk- Ekkor először közönséges nyomáson a 230—300 C° és 300—350 Cu hőmérséklettartományban 15 forró két összetevőt fogjuk fel. A maradékot túlhevített vízgőzzel tovább desztilláljuk, miközben a 350—400 C° hőmérséklettartományban forró összetevőt fogjuk fel. Az egyes összetevőket önmagukban meg-20 világítás közben, célszerűen higanygőzlámpa alkalmazásával mindenkor azonos térfogat -nyi klórból és kéndioxidból álló gázalakú keverék oly mennyiségével kezeljük, hogy mintegy 16 óra múlva az összeis olaj klórt» 25 ként és oxigént tartalmazó termékké alakul át. A 300—-350 C° közötti forrpontú, de különösen a 350—400 C° közötti forrpontú öszszetevők feldolgozásánál a tömeget legalább a behatási idő első harmadában hevítéssel :-i0 folyékony állapotban kell tartanunk. A hőmérséklet átlagban célszerűen 30 C°. A bevezetendő gáznak a/z alkalmazott olajmenynyiségre vonatkoztatott mennyiségének kiszámításánál közepes molekulasúlyt veszünk 35 alapul. E közepes molekulasúly a 230—300 C° közötti forrpontú összetevőnél mintegy 210» a 300—350 C° közötti forrpontú összetevő» nél mintegy 260 és|- a 350—400 C°, közötti forrpontú összetevőnél mintegy 325. A hid-40 rolizálható klórtartalom az esetleg oldódott klórhidrogénnek és kéndioxidnak csökkentett nyomáson való eltávolítása után az első összetevőnél mintegy 120 /o, a második összetevőnél 9% és a harmadik összetevőnél 7°/u. 45 Az így kapott termékeket ezután külön-külön a hidrolizálható klór mennyiségéből kiszámítható mennyiségű hígított, pl. 2—5ű /o-os nátronlúggal mintegy 90 C° hőmérsékleten 5 órán át tartó keveréssé] elszappanosítjuk. 50 Három órán keresztül melegen való állás után a tiszta vizes oldatot az adott esetben Felelős kiadó: dr. Sályi Szikra-nyomda, Budapest, V.. Honvéd-utci át nem alakított szénhidrogénektől elkülö' nítjük és bepároljuk. A 350—400 C° közötti forrpontú összetevőből kapott termék elszappanosításánái célszerű, ha 2—3%-os »át- 55 rontógot alkalmazunk, mivel ekkor a reakcióban részt nem vett kiindulási szénhidrogének és a vizes oldat jobban szétválaszthatok. A bepáiiás után kapott sópépet csökkentett nyomáson 100 C° hőmérsékleten szá- 60 rítjuk, majd aprítjuk. Majdnem színtelen, vízben tisztán oldódó termékeket kapunk, melyek mindegyike meghatározott alkalmazási körzetben a rostok kezelésének különösen értékes segédanyaga- 65 Ekként az első összetevőből előállított végtermék kitűnő nedvesítő- és habzószer, mely nedvesítő- és habzóképessége tekintetében a két magasabb forrpontú összetevőből, valamint az eredeti szénhidrogénből kapott ter- 70 mékeket messze felülmúlja. E terméknek azonban viszonylag csekély mosóképessége van és lágyító hatása alig van. A 300—350 C° közötti forrpontú összetevőből kapott terméknek gyapjúval és különösen pamuttal 75 szemben meglepően jó mosóhatása van, mimellett nedvesítő és habzóképessége kisebb. E termék lágyító hatása a rostos anyaggal szemben jobb ugyan, azonban nem éri el a 350—400 C° közötti forrpontú összetevőből 80 kapott harmadik termék lágyítóképességét. Utóbbinak igen kitűnő lágyító hatása van. azonban gyapjúval szemben alig van mosóképessége és csupán kis mértékben habzik. Azonos módon, pl. utólag hidrogénezett ás- 85 ványolajat is feldolgozhatunk. -' Szabadalmi igénypont; Eljárás szénhidrogének feldolgozására klór ós kéndioxid behatásával és az így betett kezett vegyületlek elszappanositásálval, 90 melyre jellemző, hogy magasabb forrpontú, telített szénhidrogéneket rektifikáló desztillálással 230—300, 300—350 és 350—400 C° közötti forrpontkörzetű három összetevőre bontjuk, ezeket külön- 95 külön kéndioxid és klór egyidejű behatásának vetjük "alá és a keletkezett, halogént, oxigént és ként tartalmazó vegyületeket külön-külön elszappanosítjuk István szabadalmi bíró. 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató.
