133511. lajstromszámú szabadalom • Láncos emelőszerkezet
Megjelent 1947. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 133511. SZÁM. V/f. OSZTÁLY. F-10025. ALAPSZÁM. ' Láncos emelőszerkezet. Farkasvölgyi Károly és Farkasvölgyi László gyártulajdonosok, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 29. Minden emelőszerkezetnél feltalálható a terhet hordó, tulajdonképpeni emelőszerv, a hájtószerv és a kettő közé iktatott áttétel. Az emelőszerv kötél, acélkábel vagy lánc, a 5 működtető saarv pl. kézi vagy gépi úton hajtott tengely, tárcsa, kar. az áttételi szerv pedig csigasor, fogaskerékáttétel stb. E szerveken kívül a teher leesését meggátíó rögzítő« és a teher leeresztését lehetővé 10 tevő oldószerv talál alkalmazást. Az ismert emelőszerkezetek hátránya, hogy az emelés kezdeti pillanatában már a teljes terhet keift felemelni. Ez a hátrány különösen szakaszos működésű emelősszer-15 kezeteknél nyilvánul meg fokozott mértékben, ami nagy áttételek alkalmazását teszi szükségessé és a hasznos teher nagyságát tetemesen korlátozza. A találmány a fenti hátrányok elkerülé-20 sét és oly emelő létesítését célozza, mely egyszerű szerkezetű, könnyen kezelhető és méreteihez viszonyítva nagy hasznos teher felemelését teszi lehetővé. E célt legjobban oly láncos emelőszerke-25 zetekkel érhetjük el, melyeknél a teher emelése kézi vagy gépi erővel működtetett kar lengetésével történik, mely kar és a láachajtószerv, pl. lánckerék közé a kar lengetésével bekapcsolódó frikciós kapcsoló 30 van iktatva. A lánckerék, ebinek hajtószetnveit vivő főtengely és az ez utóbbit működtető lengethető emelőkar, a/z emelőszerkezet tokjában és/vagy fedelében vam ágyazva, míg a frikciós kapcsoló vagy a lengethető emelő- 35 kar és a főtengely vagy ez utóbbi és a lánckerék között van elrendezve. A találmány szerinti frikciós kapcsoló elrendezése folytán a szakaszos működésű emelés esetében minden sziakasz kezdetén 40 acaonos kanelmozdulásnak kisebb teherút felel meg, mint a szakiasz későbbi fázisaiban és így a kezdeti súrlódás legyőzéséhez, illetve a szerkezet működtetéséhez kisebb erő, illetve a gépi emeléshez sokkal' kisebb 45 nyomatékú motor szükséges. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a hajtószerkezet a láfnckerék tengelye és a főtengely közötti hajtókapcsolatból, célszerűen fogaskerékpárból, a főtengelyre ékelt 50 hüvelyből és ehhez támaszkodó, homlokfelü létén súrlódást növelő anyaggal bevont tárcsából1 és ez utóbbival együttműködő, a főtengelyen kialakított csavarorsó mentén eltolható, az emelőkarral működtetett állító- 55 anyából áll. Az állítóasiya palástfelületén alkotóirányú hornyok foglalnak helyet, melyekbe célszerűen az emelőkarban ágyazott rugó hatása alatt álló, az állítóanya felé néző oldalán le- 60 rézselt reteszben végződő rudazat kapcsolódik, úgyhogy az emelőkar lengetésekor a retesz rézsűjének megfelelően, az állítóanya hornyain vagy végigcsúszik, vagy a hornyok valamelyikébe kapcsolódva, az ál- 65 lítóanyát magával viszi,
