133504. lajstromszámú szabadalom • Berendezés megcsapolásos gőz- és gázturbinák forgássebességének és megcsapolási nyomásának egyidejű szabályozására

133501. 3 gozik, azaz az üzemi pontok az 1. ábra (Ao), (Eo), (Av) és (Fv) vonalai által határolt területen belül fekszenek, a vezérlés a rendes, azaz ismert módon működik. Mihelyt azon-5 ban a (12) kisnyomású rész teljesen van terhelve, mely esetben a (11) átvezet őszelep egészen nyitva van és a (2) kiegyenlítőrúd (7) ütközője a (6) ütközőre támaszkodik, a (11) szelep (8) rudazatának a (2) rúdhoz való 10 csatlakozási pontja e rúd helytálló forgáspontjává válik. Ha ebben az esetben, olyan terhelésváltozások lépnek fel, amelyéket ekkor már egyedül a nagynyomású résznek kell átvenni, akkor az (1) centrifugáiszabályozó 15 már nem a (21) csatlakozópont körül lengeti el a (2) kiegyqnlítőrudat, amint az a kisnyomású rész részterhelési üzemében történt, hanem a (8) csatlakozópont körül. Ennek abban az esetben, ha a (b), (c) és (d), valamint 20 az (f) és (f) mennyiségek niagysága között a fent közölt összefüggés áU fenn» az a következménye van, hogy az (1) szabályozó ugyainakkora kilengéseinek, mint a kisnyomású rész részterhelésű üzeme esetén, most 25 a (16) beömlőszelep annyival nagyobb emelkedésváltozásai felelnek meg, hogy az (1) szabályozó adott kilengéseinél ugyanakkora turbinatelj esi tményváltozáisok adódnak, mint a kisnyomású rész részterhelésű üzemében. 30 Az ilyen munkamód előfeltétele azonban az, hogy a (2) rúd baloldali végének (21) csatlakozási helye e rúd említett lengő mozgásai számára felszabadulj on. Ez az által következik be, hogy a megcsapolási nyomás (28), (29), 35 (30) szabályzója 0tgi működtetett rudazatba rugalmas (71) tag van iktatva. Ha például a nagynyomású (15) rész részterhelése válto^ zatlan megcsapolási viszonyok mellett növekszik, úgy a (2) kiegyenlítőrúd az óramutató 40 járásának irányában kissé kileng a (8) csatlakozási pont körül. A megcsapolása nyomás (28), (29), (30) sEabáilyzójániak a kétkarú (23) emelőhöz való (24) csatlakozási pontja ekkor helytálló emelőforgáspontként szerepel, mint-45 hogy a kérdéses esetben e saabályzó impulzust nem kapott. A (2) rúdnak a (8) pont körüli említett kilengésekor tehát a (23) emelő a (24) csatlakozási pont körül az óramutató járásával ellenkező irányban leng ki, mikor 50 is a (33) és (35) csatlakozási helyek mindenképen felemelkednek és a (71) rúgó lehetővé teszi azt, hogy a (20) emelő is elmozduljon. Minthogy a Sízóbantforgó szabályozási mozgás kezdetén a két (40), (46) szelep (39), illetve 55 (45) ütközője felfeküdt, és a (46) radufcálószelep helyzetében igyekszik maradni, úgy a (70) emelő említett lengőmozgása aképen hal, hogy ennek (42) csatlakozási pontja helytálló fortgásipont szerepét játsza, és így a (40) kiboösatószelep megnyílik. A (70) emelő áttéte- go leinek kellő meghatározásával elérhető, hogy a (40) kibocsátószelep éppen annyira nyíljék ki, hogy az a gőzmenmyiség, amelyet a (15) naigynyomású rész éppen1 a szükségesen túlmenő mennyiségben ad a (72) mqgcsapolóve- gg zetékbe, e (40) szelepen át a (72) vezetékből ismét kiáramólbassan. Ha viszont a nagynyomású rész terhelése zárt (11) átvezetőszelep és a (72) megcsapolóvezeték változatlan viszonyai mellett csökken, úgy a (2) kiegyen- 70 lítőrúd a szóbanforgó esetben helytálló fori gáspontként ható (8) csatlakozópont körül az óramutató járásával ellenkező irányban .kissé kileng, aminek az a következménye, '"hogy a (23) kétkarú emelő az óramutató járá- 75 sava! megegyező irányban az éppen szintén helytálló fiorgáspontként ható (24) csatlakozási pont körül teng ki. Minthogy ekkor túl kevés gőz jut a (15) naigynyomású részből a (72) megcsapoló vezetékbe, a (40) kibocsátó- §3 szelep záróhelyzetében igyekszik maradni, úgy hogy a (70) emelőhöz való (36) csatlakozási pontja helytálló forgáspqjn'ttá válik a (34) rúd útján a (23) emelővel összekötött (70) emelő számára. A (23) emelőnek az óramutató §5 járásával megegyező említett kilengése folytán tehát a (70) emelő az óramutató járásával ellenkező irányiban, a (36) pont körül leng ki, úgy hogy most a (46) redukálószelep nyílik. A (70) emelő áttételi viszonyainak kellő 90 meghatározásával ebben az esetben is elérhető, hogy a (46) redukálószelep éppen anynyira nyíljék» hogy a (46) redukálószelepen át a (72) megcsapolóvezietékbe áramló gőz kiegyenlítse azt a hiányt, amely a nagynyo- 95 mású részből a (72) megcsapolóvezetékbe jutó gőz mennyiségében a szükségeshez képest éppen fennáll. Adott fordulatszámváltozásnak ebben az esetben is a (16) beömlőszelep nagyobb emelkedéííváltozásai felelnek meg, ICO mint a kisnyomású rész részterhelésű üzemében és a megcsapolási nyomás (28), (29), (30) szabályzójáhak rudazatába beiktatott rugalmasan engedékeny (71) tag ismét megengedi a (46) redukálószelep szükséghez képesti já- 105 rulékos ^nyitását. A ldegyenlítőrúdKoz esetleg több beömlőszelep és/Vagy több átvezetőszelep is csatlakozhat. A találmány szerinti berendezés akkor is no használható, ha a megcsapolási nyomás szabáiyzókésizülékének rudazata közvetett működtetésű. Ilyen esetben, amint a 2. ábra eredményvonaáal jelzi, a (16) beömlÖszeíliepet és a (11) átvezet őszeiepet a (2) kiegyenlítő- 115 rúddal összekötő rudazatokba célszerűen önmagában véve ismert (19), illetve (9) erősítőszervet iktatunk be. (3) is hasonló erősítői