133495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kokillák hűtésére

Megjelent 1947. évi szeptember hó 15-étí. MAGYAR SZABADALMI BfRfiSXfl SZABADALMI LEÍRÁS 133495. SZÁM. XVi/g. OSZTÁLY. — J-4446. ALAPSZÁM. Eljárás kokillák hűtésére. Junghans Siegfried gyáros, Stuttgart. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 23. Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 23-A találmány eljárás kokillák, különösen oly kokillák hűtésére, aminőket a rúdöniő eljárásnál hasznainak. Ismeretes olyan eljárás, melynél a kqkil-5 lába öntéskor a kokiUa köpenyét kívülről vízzel hűtik. Különleges intézkedésekkel kell arról gondoskodni,, hogy a kokiÜa köpenyét a friss víz minden helyen öblítse. A rúdöntő eljárásnál kokülaként rendszerint rézcső ve-10 keit alkalmaznak és azok külső palástját vízzel hűtik.- Ha a hűtéshez vízvezetéki vizet vagy általában ki nem lágyított vizet használnak, akkor a

kokiUa hűtött helyein könynyen keletkezhet kazánkő vagy ehhez ha-15 sonló más lerakódás. Az így keletkező rétegek hőszigetelőket alkotnak ás az ezek okozta rossz melegelveaetés miatt az öntvény megdermedése hosszabb időt vesz igénybe. Ennek továbbá az a hátránya, hogy az öntvény 20 szövezete nem kívánatos módon megváltozik. . Ezienkívül a rossz melegelvezetéia különösen dur»ötvözetek öntésekor, elősegíti a tömb tömörülésált, úgyhogy az öntött tömbben adotft esetben a tömörülés okozta gyöngyök 25 keletkeznek, amelyek rézből, készült formák alkalmazásakor 12%-ig terjedő mennyiségben rezet tartalmazhatnak. Ennek következtében a kokiUa alakját változfetja, mástrészt pedig az öntvény további feldolgozásakor 80 fokozott mértékű selejt keletkezik. .Hogy ezeket a hátrányokalt vízzel hűtött koikiUákban való öntés alkalmával elkerüljék víslágyító telepeket jkell építeni, amelyek azonban a berendezésbe fektetett tőkét lényegesen növeük. Ezeket a telepeket azon- ^5 kívül gondosan kell kezelni, ha a kazánkövet alkotó anyagokat a keüő mértékben kívánják a vízből kiválasz'tiani. Ismeretesek olyan öntő eljárások, melyeknél a kokillákat előre meghatározott hőmér- 40 sékleten kell tartani. Ha hűlbőközegként vizet alkalmaznak, akkor a tisztított és kilágyított vizet különleges hűtőberendezéseken kell átvezetni, melyek a kokilla köpenyére folyatott víz hőménsékletét szűk határok közé 4 állítják be. Evégből azonban a hűtővíz hő- . mérsékletét beállító külön szabályozó szerkezetet kell alkalmazni, ami a hűtőberendezés költségeit tovább fokozza és azt még bonyolultabbá teszi. A találmány SEerinti eljárásnál a fentem-Jfteitt hátrányokat azzal küszöböljük ki, hogy a kokillákat nem vízzel, hanem folyósított gázokkal hűtjük. Mint ilyen folyósított gázok különösen alkalmasak például a folyékony szénsav,, folyékony oxigén, folyékony levegő vagy folyékony ammóniák. A folyósított gázoka* a kokiUa és a kokiHaköpeny közötti térbe vezetjük. Az öntött • fémből kiáradó és a kokilla falán átáramló meleg a folyósítóéi! gáz egyrészét elgőzölögteti. E gázokat leszívjuk, hűtjük és sűrítéssel újból folyósítjuk. A gázok tehát körfolyamban mozognak. ~ A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a kokilla falára nem rakódnak oly anyagok, melyek a kokillafal mielegvezető képességét