133479. lajstromszámú szabadalom • Irótoll

Megjelent 194^. évi szeptember hó 1-én. MÁRTÍR SZABADALMI BIBŐSÍ« SZABADALMI LEÍRÁS . - 133479. SZÁM. lX/ab. OSZTÁLY. -~ S-19182. ALAPSZÁM. írótoll. Jb\ Hoeimecken - cég, Bonn ami .Rhein. A bejelenté» napja: 1942. évi augusztus hó 26. Németországi elsőbbsége: I9é% évi attgussstu» hó Sfl Ismeretes a tintabefogadó képesség növe­lésére az írótollakat egy vagy több tinta­nyelvvel ellátni, melyek a toll hátából van­nak kivágva és a tollüregbe behajlítva; sza 5 bad végükkei pedig ,a tollcsúes felé felhaj­lítottak, E tollak hatása ázom alapszik, hogy a tinta­nyelv, illetve a nyelvek és a tolltest közti térben a tapadás és a felületi feszültség a 10 folyadékcseppet fogvatartja. E találmány célja a tapadási felület és a tintabefogadó tér növelése, az efajta ismert tollak méreteinek túllépése nélkül. Ezt azzal érjük el, hogy a tintanyelvet 15 vagy nyelveket a tollüregbe mélyedő teknö­szerű belapitásból vágjuk ki és úgy hajlít­juk meg, hogy a toll két oldalsó peremén át­menő síkot érintsék. Ezen alakítás következ­tében a befogadott folyadékcsepp lényegesen 2(1 nagyobb lesz, mint az említett ismert tol laknál, mert a tintabefogadó tér szélesebb lesz, a tintát mégis erősen fogvatartja. A találmány szerinti kiképzés további elő­nye az. hogy a toll terpesztés elleni ellen-25 állását az ismert azonos falvastagságú tolla­kéhoz képest növeli, ami lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti tollak az eddiginél ki­sebb falvastagsággal készülhetnek. Ez az eredmény a nagy írótollszükségletre való te-30 ktntettel számottevő anyagmegtakaiitást jelent. A találmány szerinti írótollak készítése nem körülményesebb az eddigiekhez képest. A munkameneten nem kell változtatni. A rajzon a találmány szerinti írótollnak 35 egy példaképein kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra az új írótoll felülnézete, a 2. ábra annak hosszmetszete, A 3. ábra nagyobb léptékű keresztmetszet 40 a 2. ábra I—I vonalában, azaz a tintanyelv legmélyebb helyén. A 4. ábra az ismeni) tintanyelves írótoll -nak megfelelő keresztmetszete, ahol a szag­gatott vonalakkai sávozott terület a befogott 45 tíntacsepp keresztmetszete. Az 5. ábra a 3. ábrával azonos keresztmet­szet, melyen a szaggatott vonalakkal sávo­zott terület a befogott tíntacsepp kereszt­metszete. 50 Az 1—3. és 5. ábrák szerint a tollüregbe ismert módon besüllyesztett és végével a toll hegye felé irányuló (1) tintanyelv a toll­üregbe mélyedő teknöszerű (2) belapitásból van kivágva és úgy van meghajlítva, hogy 55 a toll két oldalsó peremén átmenő síkig nyú­lik le. A tintacseppet a toll oldalfalainak, valamint a (2) teknőnek alsó (3) felületei (3. ábra) és az (li) nyelv közti tér fogadja be (5. ábra). A tintát itt is a tapadás és a tio felületi feszültség tartja. A 4. ábrán a tinta­keresztmetszet sarkait a', e, f és d' betűkkel jelöltük és ezt a keresztmetszetet ugyanezen jelekkel és pontvonalas határvonalakkal az 5. ábrába is berajzoltuk. Az utóbbi ábra a f,5 találmány szerinti toll keresztmetszete, ahol a tintakeresztmetszet sarkait a, b, c és d betűk jelölik, A 4, és 5. ábrákon látható,

Next

/
Thumbnails
Contents