133470. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés és eljárás anyagok hevítésére

133470. 3 vonallal jelzett pályát írja te- Látható, hogy az elektron útközben egymásután a (C, D) és (E) gázatrvmokba ütközik. Minthogy az elek trón ezeknél az összeütközéseknél energiát 5 veszít, nem juthat többé a katódára, más­részt pedig a mágneses mező megakadá­lyozza abban, hogy az anódat elérje. Ilyen módon igen sokáig tarthat,- míg az elektron elegendő energiát veszített ahlhioz, hogy az 10 anódát elérhesse. Ez a pálya az 1. ábra sze­rintinél sokkal hosszabb* úgy hogy a gáz­atomokkal valló összeütközések száma na­gyobb és így a katóda azonos felhevülését kisebb feszültségekkel és kisebb gáznyomá-15 sokkal érhetjük el, ezenfelül a ködfénykisü­lés sztabil és kevéssé hajlamos arra, hogy ívkisülésbe menjen át. A 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés oldalnézete. A mágneses erővonalakat a ka-20 tódával párhuzamos, nyilakkal ellátott (12) vonalak adják meg. Ha valamely elektron a mágneses mezővel párhuzamos sebesség­komponenst kap, a mágneses mező ezt a komponenst nem befolyásolja. Amíg az 25 elektronnak összeütközése nincs, egy mág­neses erővonal körül csayarvonalalakú pá­lyán mozog tova és így a kisütőteret elhagy­hat ja. Ennek megakadályozására ,a 4. ábra szerinti (14) katódát, mely a (16) anódával 30 közöstengelyvarialú, (15) karimákkal látjuk el. A mágneses erővonalak a katóda ten­gelyvonalával párhuzamosak és a hatékony felületet a kisülési térbe vezető (17) beme­netnél és az ebből a térből való (18) kimenet 35 nél metszik. Az utóbbemlített körülmény következtében azok az elektronok, almelyek a 3. ábrával kapcsolatosan említett hajla­mosságúak, amikor a katódafalhoz közeled-, nek, . ismét fordított irányban haladnak, 40 amikoris a mágneses mező vonalai körül mozognak és a katóda karimái között zeg­zugos vonal szerint - vándorolnak az anódá­hoz. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az elektro­noknak pályái .tetemesen meghosszabbod-45 mak és ennek- folytán az atomokkal való összeütközéseik lehetősége sokkal nagyobb. AZ 5. ábrán további foganatosítási alak lát ható;, melynél a (20) anóda a hengeres (21) katódán kívül van. A mágneses mező (22) 50 erővonalai a katódtengelyre merőlegesek. A katódát esetleg két, egymással szemközt el­helyezett lemezként is kialakíthatjuk, ami­koris a mágneses mező a lemezekre merőle­ges helyzetű. 55 A 6. ábrán olyan (25) katóda látható, ame­lyet, akárcsak a 4. ábra szerinti (14) kató­dát, karimákkal látunk el és melynek kö­zepén (26) üreg van, melybe a katóda hő­leadásával hevítendő anyagot juttathatjuk. A 7. ábra ezt a lehetőséget nyújtó katóda- 60 val felszerelt hevítőberendiezést mutat. A ki­sütőcsőnek pirexből készült (30) falazata van, melybe (31) talpat forrasztunk, mely­hez üreges (32) katóda van erősítve. A katódát (34) árambevezetőszervvel ellátott 65 gyűrűalakú (33) anóda veszi körül, melyet a (35) támasztódrótok rögzítenek. A (31) lapí­tast és ,a katóda (36) árambevezetőszervét (37) kvarccső veszi körül, mely a lapítást az ív­vel szemben védi. A hevítendő (38) anyagot 70 (39) nyíláson át juttatjuk a (32) katódába. majd a (30) cső belsejét kisnyomású gázzal töltjük. A (30) csövet (42) bevezetéssel és (43) kivezetéssel ellátott (41) hűtőedényben ren­dezzük el és a csövet ezenfelül (44) cséve 75 veszi körül. Az e csévével létesített mágne­ses mezőt a cső gáznyomásával és a (34) és (40) áraimbevezetődrótok közé kapcsolandó feszültséggel együtt akként választhatjuk, hogy az 'elektronpályák tetemesen meghosz- 80 szabbodnak. A keletkező ködfénykisülés kö­vetkeztében a katóda igen erősen felhevül amikoris 1000 C°-nál magasabb', sőt 2000 C° körüli hőmérsékleteket is elérhetünk, A hőt a (38) anyag veszi fel, mely cseppfolyós ál- «5 lapotba megy át vagy elgőzölög. A katódát, hogy ezeknek a hőmérsékleteknek ellentáll­hasson, pl. grafitból állítjuk elő. A hevítés­nél célszerűen héliumtöltést alkalmazunk, legfeljebb 5 mm-t kitevő nyomással, mint- 90 hogy a hatékony katódafal porlaidása hélium­ban kevésbbé erős. A 7 ábra szerinti berende­zést pl. arra használjuk, hogy a (32) kató­dában elgőzölgött anyagot a (45) testre gő­zőlögtessük, melyet a csőben szintén (46) tá- 95 masztódrót rögzít. Önként értetődik, hogy a csövet másként kell építenünk, ha a (32) ka­tódában fémeket megömleszteni kívánunk Ekkor gondoskodni kell arról, hogy az; ömle- _ dókét a (32) katódából könnyen távolíthas- 100 suk el vagy, hogy az, egész katódát a, (36) támasztórúdoni kivehetően rendezzük el és ezt a rudat lehessen a (30) cső (39) nyílásán át eltávolítani. A gáz nyomását a (30) cső­ben váltoiztathaltjuk. A nyomást pl. kezdetben 105 nagyabbnak választhatjuk, hogy ezzel a köd­fénykisülés könnyebb gyúlását idézzük elő. A kisülés gyújtását követően a nyomást ismét csökkentjük. A 30 csövet, (39) kivezetőnyilá­son felül a szakadozott vonalakkal jelzett 110 (48) bevezetőnyílással is elláthatjuk, úgy hogy szabályos gázbe- és kivezetéssel a gázt újíthatjuk. A 8. ábrán oly katóda látható, mely a (32) katóda változata. Jl5 A 9. ábrán (51) izzókatódával és két, lemez-

Next

/
Thumbnails
Contents