133425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakítva mintázott sík textilképződmények előállítására

Megjelent 1947. évi augusztus hó 16-án. YA6TAI SZABADALMI BFRÖSX.« SZABADALMI LEÍRÁS 133425. SZÁM. XI V/e. OSZTÁLY. — B-1Ö550. ALAPSZÁM. Eljárás alakítva mintázott sík textilképződmények előállítására. I)r. Bener Christian vegyész, Chur (Svájc). A bejelentés napja; 1942. évi augusztus hó 4. Svájci elsőbbsége: 1941. évi augusztus hó 4. Ismeretes, hogy kreppszerűen alakított vagy alakítva mintázott sík textilképződményeket, mint pl. szöveteket vagy kötött szöveteket olyként lehet előállítani, hogy ezekre 5 helyenként rezerváló szereket nyomtatunk fel- vagy, hogy oly fonalakat szövünk be, amelyek vegyi zsugorító szerekkel szemben érzéketlenek és ezután az így kezelt lextilanyagot vegyi zsugorításnak vetjük alá. Ek-10 kor az elő nem készített szövetrész zsugorodik, míg az előkészített szövetrész nem zsugorodik és ezáltal kreppszerű képződmény jön létre. Ezen eljáráshoz azonban duzzasztó, vagyis 15 a rostra vegyileg ható zsugorító szerekre, mint pl- nátronlúgra, vagy más legalábbi is mercerizáló erősségű nagy koncentrációjú alkáliákra, legalább 50" Bé sűrűségű kén.savra, koncentrált klórcinkoldatra, salétromsavra, 20 vagy hasonlókra van szükség, ami azzal a hátránnyal jár, hogy ezek az eljárások csupán bizonyos nőtt cellulóza: rostokkal hajthatók végre. Alakított, regenerált cellulózára és állati eredetű rostokra ez az eljárás nem 25 veit alkalmazható, mert az ezen rostokat vegyileg zsugorító szerek, a rostokat meg is változtatják. Azonban kitűnt, hogy kreppszerűen alakított, vagy alakítva mintázott sík textilkép-30 ződményeket bármilynemű restből olyként állíthatunk elő, hogy ezeket helyenkint zsugorodás ellen rögzítjük, akár a rostokat helyzetükben rögzítő anyagokká], akár pedig méreteikben rögzített fonalak beszövésével és ezeket a sík textíliákat nem vegyileg ható zsugorító kezelésnek, pl. közönséges nedves ' kezelésnek, illetve összemenesztő kezelésnek vagy gőzölésnek vetjük alá, amely a niem rögzített helyek zsugorítását (összemenését) idézi elő. Tudvalevőleg minden szövet, különösen ha közvetlenül a szövőszékről kerül le, vagy pedig az appreturárál feszítve és keretben kezelve volt, bármely alakban történő nedves kezelés alatt zsugorodik (összemegy) mert a rostnak az a törekvése, hogy a reá kényszerítést feszültség, illetve túlfeszültség helyett nyugalmi állapotba kerüljön. Ezt a törekvést nedvességgel, vagy összenienő kezeléssel, áztató kezeléssel, gőzöléssel feszültség nélkü, vagy más ismert hasonló kezeléssel érjük el. Ha azonban a textilanyagban helyileg szöviatrészeket rögzítünk, akár rögzítő szerek felnyomtialásával, akár méreteikben már rögzített fonalak beszövésével, úgy ezek a szövethelyek, minthogy ez a rögzítés feszített, illetve túlfeszített állapotban és a zsugorító, illetve összemenesztő kezelés előtt történt, a zsugorodást nem követik, miáltal a szövet alakváltozást szenved. Ez az alakváltozás kreppszerű, mintázott, vagy mindkét természetű lehet és lehetővé teszi» hogy festékek marátószerek, vagy rezerváknak a rögzítőszer felnyomtatásakor való használatával, az utó'agos festésnél fellépő festékaffinítás'i különbségek folytán és egyéb hasoaló