133406. lajstromszámú szabadalom • Papirost, karton és műbőrt pótló termék és eljárás ennek előállítására

?! 133406. hessen fel. Úgy látszik, hogy az összetartozó erő a molekulák vagy anyagrészecskéknek ettől az orientálástól függ. Bármilyen legyen is e tudományos ma-5 gyarázat értéke, megállapítottuk, hogy mindannyiszor eredményre jutottunk, ha az alapanyag kielégítette, a felsorolt követelményeket, viszont vagy nem, vagy csak igen közepes eredményre jutottunk, ha ezek 1.0 egyikét az anyag nem elégítette ki, amint ez az alábbi példákból kiűnik. E kísérleti megállapításokon alapuló találmány szerint rostos molekulaszierkezeiű. folyadékban aránylag tartósan szuszpendál-15 ható és ebben szembetűnően, megduzzadó ásványi anyagot, melynek részecskéi villamos töltésűek, kellően felaprítunk, az aprított anyagot folyadékban tartósan szuszpendáljuk, e szuszpenzióból alkalmas v'astag-20 ságú hártyát készítünk, ezt megszárítjuk és az anyagba — hártya készítése előtt, közben vagy után —• ragasztó, töltő, képlékenyítő, lágyító vagy egyéb, a papirosgyártásnál használatos anyagokat viszünk be. 25 A találmány továbbá papirost pótló új ipari termék, melynek alapanyaga rostos molekulaszerkezetű, folyadékban tiartősan szuszpendálható és ebben jelentékenyen mégduzadó ásvány, melynek részecskéi vil-30 lamos töltésűek. Az említeti! tulajdonságú, üllepítessel homogén lapokat adó ásványi anyagok közül a természetben alkalmas alakban előfordulóak: a tremolit, krocidolit, krizotil, 35 amozit, paligorszkit, szepiolit stb. valamint általában a „hegyi bőr", -,hegyi karton" és ..•hegyi papiros" néven ismert rostos, párás, papirosos, szerkezetű ásványok, a?z:besztfélék stb., továbbá az ezekhez közelálló ugyan-40 ilyen, de finomabb, szemmel meg nem állapítható szerkezetű ásványok. N így a fehér könnyű pára- („hegyi parafa"-) külsejű, szívós tiroli tremolit, amelyen szabadszemmel rostok nem láthatók, 45 felaprítva homogén szuszpenziót eredményezett, amely üveglapra leválasztva, majd szárítva igen homogén, ellenálló és szívós lapokat adott. Kevésbbé apróra törve mikroszkópon át néhány szabálytalan rost 50 látható az így kapott kész lapon. Tovább folytatott törés után e rostok eltűnnek, a lap mindamellett ugyanolyan, szívós. Az aszbesztfélék ugyancsak összefüggő lapokat adnak, de csak olyan messzemenő 55 törés esetén, amely a rostokat annyira szétrombolja, hogy a legerősebb mikroszkópnagyításnál sem láthatók, sem a szuszpenzióban, sem a kapott lapon. Szükség van azonban erre az aprításra két újabb nélkülözhetetlen feltétel előidézésére: a finom- tiO ságra és a duzzadóképességre, amely két tulajdonság kolloid vagy pseudo-kolloid alakhoz van kötve. Valójában igen fontosnak látszik, hogy az elemi részecskéket aránylag tartós és ho- 65 mog'én szuszpenzióvá lehessen alakítani, a lap keletkezését eredményező leválasztás pedig lassú és inkább száradás, mint lecsapás legyen- , Ha ugyanis jóminőségű lapok .előállttá- 70 sara alkalmasan készült szuszpenzióban mellékbehatással, például a pH-érték módosításával meggyorsítjuk a-leválás^ akkor a kapott lapocskák már nem összefüggőek vagy az anyag megrepedezik és lapképzé? 75 nélkül rakódik le. A megduzzadás is szükséges másodlagos feltétel. Az agya.gpalák, pl. a zsírkő, kaolin, mik a s'b. nem adnak lapot, mert ezek az anyagok finomra aprítva sem duzzadnak 80 meg. A Nizsnij-Novgorodból (Szovjetunió), az Oka jobbpartjáról származó paligorszkit, amely szilárd lapokat adott, körülbelül hétszerannyira duzzad, mint a „la Table"-ról 85 származó ásvány és a tiroli tremolit. Jól összetartó lapokat lehetett előálíítami máikétszeresre vagy háromszorosra megduzzadó' zúzott aszbettel Az összes lapok készítésére alkalmas 90 anyagok negatív villamos töltésűek és határozottan a pozitív sarok felé vándorolnak, ha a szuszpenzió alakjában villamos mező hatásának vannak kitéve. 10—20 Volt feszültség mindig elegendő az anódon való 05 lerakódás biztosítására. Az elektródák közül a kaióda nikkel- vagy platbalap, az anód pedig nikkel- vagy platinaszáL A pH-érték szerepe, úgy látszik, alárendelt. E szerep jelentős egyes szuszpenziók- 100 náí!, amelyeknél érezhető hatása van, másoknál viszont hatástalan. Ugyanis nem hat közvetleül. hanem az ülepedésre és a duzzadásra való hatása révén. A, „la Table"-ásványt a környező közeg KJ-, pH-értéke csak igen kevéssé befolyásolja. Szuszpenzióinak 3—12 pH-nál egyforma s> stabilitása. Lúgos :

közegben a szuszpenzió csak kissé sűrűbbé válik. A 3, 5, 7, 9 (a természetes vizes szuszpenzió értéke), 10 és 12 u() pH-ér'tékű szuszpenzióknál kapott összes lapoknak egyforma az öszetartásuk és kb egyező a szilárdságuk. E különböző eredményekből néhány kö-