133387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzózárak zárórészeinek a tartószalagjaikra való vitelére és berendezés az eljárás foganatosítására

133387. if» forgó dobba nyúlnak, amely forog és az orsót, ill. orsókat megrakja. Á 77—79. ábrák más kiviteli ' alakot mutatnak az említett dob nélkül. 5 A 77. ábra oldalnézet, a 78. ábra pedig a 77. ábra IX-IX vonala szerinti keresztmetszet, míg a 79. ábra egy másik kiviteli alak keresztmetszete. A 77. és 78. ábrák esetében a (9) záró-Ki részek az 53. és 54. ábrának megfelelő orsó menetei között az ott leírt módon rendeződhetnek. Az orsónak emellett úgy kell forognia, hogy a zárórészeket jobbróJ balra továbbítsa; az orsó maga szabályta;5 lanul felhalmozott zárórészrakásban forog. E forgás közben az orsó azokat a zárórészeket, amelyek a menetekhez képest kellően elhelyezkednek, a leszedőbalyig magával viszi, amig a többiek útközben le-20 esnek és újra összegyűjthetők. A zárórészek egyértelmű elhelyezkedését a menetek között, lényegileg azonos módon, vagyis az orsómenetek megfelelő szelvényezésével érjük el, úgy mint az 53. és 54. ábra ese-25 tében. Ehhez továbbá ugyanúgy, mint ott, egy (384) alátétre van szükség. A 79. ábra szerint két párhuzamos helyzetű, egymással szemben forgó (273) és (274 orsó van, ami tehát az 50—52. 30 ábrabeli elrendezésnek felel meg. Az ott leírt működésmódtól eltérőlej azonban itt a (9) zárórészek szorítószárai felfelé állanak, ezért az orsók alatt szimmetrikus helyzetben egy (365) vonalzó van elrendezve. 35 amelyre a zárórészek fejei támaszkodnak. A (365) vonalzó egy (366) alzaton van megerősítve-Az alakzónak egy más kiviteli alakját a 80. és 81. ábra mutatja hossz- és keresztii metszetben. A 81. ábra a 80. ábra XII-XII vonala szerinti, nyilirányban nézett keresztmetszetet ábrázol. Az a'akzótest ebben az esetben (367) tekercsrugóból áll, mely csőalakú (368) kö'ab penyhen foroghat: ennek alul akkora (369) rése van, hogy azon keresztül a (9) zárórészek szorítószárai kinyúlhatnak. Hogy a zárórészek meghatározott egyértelmű helyzetbe beadjanak, a meneteken •r

;< egyik oldalán olyan méretű (370) kivágások vannak, hogy azokon a záróeíerreket képező (154) bütykök áteshetnek. •A (367) tekercsrugó belsejébe lazán beöntjük a zárórészeket. A rúgó forgatásakor 55 magával viszi és felkavarja a zárórészeket, ezek alul fokozatosan úgy gyűlnek össze, hogy a 80. és 81. ábrákbeli helyzetet veszik fel. A (369) rés fogvatartja a zárórészeket, úgy, hogy nem követhetik a rugó íorgá á , hanem hosszi ányban vé ígvándo- Ö0 rolnak benne. Azok a részek, amelyek nincsenek a 80. ábra szerinti helyzetben, amelyeknél tehát a (154) bütyök balra néz, iá lesnek a (370) kivágásokon, amelyek több rugómeneten vannak elrendezve és újbóli 65 felöntéshez összegyűjthetők. A. (367) rugó ä 81. ábrán berajzolt nyílirányban forog. A 82—84. ábrákkal kapcsolatban már leírtuk, hogyan képezendő ki a gyüjtőtartány, hogy adott esetben minél gyorsab- 70 ban lehessen az aknához hozzáférni. Mint: hogy a gyűjtőaknák zavarmentes működése fontos az egész berendezés teljesítményei szempontjából, másfelől arról is kell gondoskodnunk, hogy a munka lehetőleg jéí 75 megfigyelhető legyen, a találmány szerint , evégből a tárat részben, vagy egészben átlátszó anyagból, pl. üvegből készítjük, hogy a zárórészek elhelyezkedése megfigyelhető legyen. Esetleg elegendő a 82—84. ábra- 80 beii kiviteli alaknál csak az elülső falakat ilyen anyagból készíteni. Adott esetben mesterséges fényforrást is alkalmazhatunk, mely a gyűjtőaknákat különösen a berendezési többi részeihez képest megvilágítja. Üveg, 85 vagy hasonló anyag alkalmazása még azzal az előnnyel is jár, hogty az egyes gyűjtőaknák sima felülettel állíthatók elő. Szabadalmi igény pontok : I.Eljá.ás húzózátak zárórészeinek tartó- 90 jukra való felvitelére, a kellő közöket biztosi ó alakzó felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a zárórészeket a tartójukra való soronkiníi, egyidejű, vagy közve'len egymáru áni leszedéshez ké- 95 széniéibe helyezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti. eljárás azzal jellemezve, hogy a zárórészeket közbeik,a!

ott tag segítségével helyezzük készenlétbe. 1C0 3. Berendezés az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy a közbeiktatott tag a záróié széket felvevő tagból áll. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés ki- tC5 vile i alakja, amelyre jellemző, hogy a közbeiktatott tár ketté van osztva a iá-ó részek egymás fölötti, kellő közökkel egymás melletti tárolására. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti be- i;o rendezés kiviteli a'akja. amelyre jellemző, hogy a tárak egymáshoz képest mozgathatók. 6. A 3—5. igénypontok szerinti berendezés kivileli a'akja, amelyre jellemző, 115