133387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzózárak zárórészeinek a tartószalagjaikra való vitelére és berendezés az eljárás foganatosítására

1333«?. ii pon ágyazott kétkarú emelő (211) karja, amelynek másik karja lefelé nyúl és egy (214) kontaktusra hat, amennyiben a (210) rész felemelkedésénél a (214) kontaktus zá­ri ródikl s ekkor az egész gép megáll. Ezzel lényegileg megegyező berendezés van a 27. és 28. ábra szerint a (6) levezető csatorna alsó végén is elrendezve. Ennek megfelelően a (6) csatorna baloldali leiedé-10 sének (215) alsó vége is rugalmasan van ki­képezve és ehelyen egy (217) csapon ágya­zott kétkarú emelő (216) karja fekszik fel, amelynek másik, (218) karja a (219) kon­taktust működteti. Ha tehát ezen az alsó 15 végén áll be valamilyen rendellenesség és ennek folytán ugyancsak valamelyik zá­rórészecske baloldali fele kilépve, az élő­írásos pályából, a (215) véget megemelj, azonos módon bekövetkezik a gép megállí-20 tása. Természetesen a leírt, vagy másfajta ha­tásos működésű berendezés még a levezető csatorna más helyein is, ahol a zárórészecs­kék helyzetében rendellenességek állhatnak 25 be, alkalmazható. A zárórészecskék továbbításánál, neveze­tesen a levezető1 csatornában és a gyűjtő­aknában beállható zavarok elkerülésére to­vábbá szükségesnek bizonyult, hogy a ré-30 szecskék lehetőleg egyformák legyenek, te­hát felesleges varratképződmények és «fé­lék ne legyenek rajtuk, viszont az ilyen varratképződés a részecskék előállításánál, főleg, ha csákozással készülnek nem kerül -35 hető el eléggé. A találmány szerint, elosztó alkalmazása esetén, ez utóbbit még arra is felhasználhatjuk, hogy az egyes zárórészecs­kéket önműködően, megfelelő kezelésnek, vagyis felületi megmunkálásnak vessük alá. 40 Ilyen szempontból leginkább a zárórészecs­kék alsó, az (5) elosztó helytálló (150) alap­lemezén felfekvő felülete jön tekintetbe A 29—31. ábrákon ilyen kezelésre al­kalmas eszközt látunk. 45 Az elosztó kerületének egy helyén, cél­szerűen a levezető csatorna közelében, a (150) alaplemezben és csatlakozóan mégj a (151) peremen is, egy dügószerű (220) betét van megerősítve, amelyen harántirá-50 nyú (221) rés van; e rés felső, a (150) alap­lemez felső felületével színelő szélei lehető­leg élesre vannak megmunkálva, úgyhogy metsző élekként dolgozhatnak. A (151) pe­rem tetején, a harántréssel egyező irány-55 ban (222) csavarral rögzített (223) lemez foglal helyet, mely a (224) tömbön fekszik fel, ez pedig végigraenő (225) horonnyal van ellátva. Ez a norony olyan elrendezésű. hogy a (9) zárórészecskék záróelemként ható (154) bütykei a hozzátartozó (152) alzat for- QQ gátasakor áthaladnak rajta. Az áthaladásnál a rugalmas (224) tömb egyben olyan nyo­mást gyakorol a zárórészecskékre», hogy ami­kor alsó felületük elhalad a (221) rés felső vágóélei felett, ezek az esetleges varra- 65 tot levágják, ill. elnyomják. A le/ágott var­rat a (225) résen keresztül kihull. Megfelelő megmunkáló eszközre akkor is szükség van, ha a 2. ábrabeli berendezés­ről van szó, amikor tehát a zárórészecs- 70 kék elkészítésük után azonnal a levezető csatornába kerülnek. Ilyen esethez való ki­viteli példát alább tárgyalunk. Amennyivel elosztóval dolljgozik a be­rendezés, annak teljesítménye szempont- 75 jából fontos továbbá, hogy az elosztóban minél több kerületi mező legyen kellő hely­zetű zárórészecskével töltve. A zárórészecs­kéknek tehát záróelemként ható bütykük­kel felfelé kell feküdmök. 80 A 32. és 33. ábrán olyan eszköz kiviteli példáját látjuk, mely a találmány értel­mében kielégíti a fentebb említett köve­telményt. Eszerint alulról, a (152) elosztó tányér forgástengelye irányában (226) ten- 85 gely hatol át a helytálló (150) falon; az én­nek végére rögzített (227) agyhoz (228) for­gattyúkar csatlakozik, amely a (229) rúddal kapcsolódik; ezt egy forgó (230) forgattyú­tárcsa hozza lengő mozgásba. 90 A (227) agynak egy második (231) tol­data (232) rúddal függ össze; ennek (233) sörtékkel felszerelt vége van, amelyek cél­szerűen a (152) tányérral párhuzamos sík­ban helyezkednek el és a (153) kerületű 95 mezők felett elsepernek. Egyébként a (232) rúd' bizonyos távolságnyira van a (152) tányér felületétől. A (232) rúdból és (233) sörtékből álló ecset a 32. ábrán látható két véghely- 100 zet között ide-oda leng, mialatt a (152) tányér a szokott módón a 32. ábrán be­rajzolt nyíl irányában forog. Az ecset úgy van ágyazva, hogy lengő mozgását a ré­zsútos helyzetű (5) elosztó fenekén végzi, io5 vagyis azon a helyen, ahol a lazán beöntött zárórészecskék elhelyezkednek. A részecs­ikék idte-odji lengése folytán lapjukra fek­tetve reideződneik s így amint kísérletek be­igazolták, ilyen alakú szervvel az elosztó jio hatásfoka jelentősen fokozható. A (151) peremen, továbbá a forgás irá­nyában egy pár (234) rugó van megerősítve, melyek az elosztó belsejébe nyúlnak és alsó szabad végükkel a (153) kerületi ki- 115 vágásokon felfeküsznek. Emellett a rúgólap

Next

/
Thumbnails
Contents